Adolf Hitler

Adolf Hitler
A Német Birodalom führere
Hivatali idő 1934. augusztus 2. – 1945. április 30.
Helyettes	Rudolf Heß Hermann Göring (mint kijelölt utód)
Előd	Paul von Hindenburg (mint birodalmi elnök)
Utód	Karl Dönitz (mint birodalmi elnök)
A Német Birodalom kancellárja
Hivatali idő 1933. január 30. – 1945. április 30.
Elnök	Paul von Hindenburg (1933–1934)
Alkancellár	Franz von Papen (1933–1934)
Előd	Kurt von Schleicher
Utód	Joseph Goebbels
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt führere
Hivatali idő 1921. június 29. – 1945. április 30.
Helyettes	Rudolf Heß (mint führer-helyettes) Martin Bormann (mint pártminiszter)
Előd	Anton Drexler (mint elnök)
Utód	Martin Bormann (mint pártminiszter)
Katonai pályafutása
Fegyvernem	Birodalmi Hadsereg Reichswehr
Szolgálati idő	1914–1920
Rendfokozata	Gefreiter (közlegény)
Egysége	Heer (1941–) A Hadseregcsoport (1942)
Csatái	első világháború nyugati front Első ypres-i csata somme-i csata arras-i csata passchendaele-i csata második világháború
Született	1889. április 20. Braunau am Inn, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1945. április 30. (56 évesen) Berlin, Német Birodalom
Sírhely	nincs
Párt	NSDAP
Szülei	Alois Hitler Klara Pölzl
Házastársa	Eva Braun
Élettárs	Maria Reiter Eva Braun Angela Raubal
Foglalkozás	politikus
Iskolái	Lambach Abbey Bundesrealgymnasium Linz Fadingerstraße
Halál oka	öngyilkosság
Vallás	Katolicizmus[1][2][3]
Díjak	Iron Cross 2nd Class (1914. december 2.) Sebesültek Emlékjele (1918. május 18.) Sankt Andreasberg díszpolgára ( – 1945. április 30., Sankt Andreasberg, Adolf Hitler halála, 1933. április 4.) Goslar díszpolgára (nem ismert – , Goslar, nem ismert) Collar of the Imperial Order of the Red Arrows (1937. október 1.) NSDAP arany párt jelvénye Az 1914/1918-as világháború jutalomkeresztje Blood Order Trier díszpolgára (1933–2010) Az év embere (1938) Bajor Katonai Érdemrend Coburg díszpolgára (1932. október 16. – 1946. február 20.) díszpolgár (1934. október 9. – 2001, Saarbrücken) díszpolgár (1934. október 9. – 1945. április 30., Neunkirchen, halál) Vaskereszt 1. osztálya (1918. augusztus 4.)
Adolf Hitler aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf Hitler témájú médiaállományokat.

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. századi történelem egyik legmeghatározóbb alakja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy röviden NSDAP) vezetője, kancellár 1933. január 30-ától és 1934. augusztus 2-ától Führer (vezér) megnevezéssel diktátor.

1923. november 8-án Hitler állampuccsot akart végrehajtani Münchenben, de végül Landsberg várába zárták be. A börtönben lediktálta Rudolf Hessnek a Mein Kampfot (Harcom), amelyben összefoglalta világnézetét, a nácizmus ideológiáját, antiszemita fajelméletét, világuralmi törekvéseit és kommunistaellenességét. Szabadulása után ezeken az ideológiai alapokon építette újjá a pártját. Nagy szónoki tehetségével, a versailles-i békeszerződés igazságtalanságainak támadásával, zsidóellenes demagógiával igyekezett népszerűséget szerezni, de csak az 1929–33-as nagy gazdasági világválság során sikerült hatalomra jutnia.

Kormányra kerülve felszámolta a weimari köztársaság intézményrendszerét, a jogállamiságot, a német állam föderális jellegét, az ellenzéket és a munkásmozgalmat egyaránt. Létrehozta a közkeletűen, de nem hivatalosan „Harmadik Birodalomnak” nevezett új német államot, amely szándékai szerint ezer évre a világ nagyhatalma lett volna. Ellenfeleit munkatáborokba illetve később koncentrációs táborokba deportálta, kínoztatta és meggyilkoltatta. Külpolitikájában nem elégedett meg a versailles-i békerendszer felszámolásával, hanem a gyakorlatban is meg akarta valósítani világuralmi elképzeléseit, és különösen az akkori Szovjetunió európai területeinek bekebelezésével „életteret” (Lebensraum) akart biztosítani a „árja fajnak”. Ezért Németország elcsatolta Csehszlovákiát, és elfoglalta Ausztriát (Anschluss). 1939. szeptember 1-jén bevonult Lengyelországba, ezzel kirobbantotta a második világháborút, antiszemita céljai elérése érdekében pedig elindította az ún. végső megoldást, a holokausztként elhíresült Endlösungot.

Hatalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alatt tartotta az európai kontinens nagy részét. A szövetséges hatalmak túlerejével szemben azonban már csak idő kérdése volt bukása. A második világháború végén, a szovjet Vörös Hadsereg által körbevett berlini kancellária föld alatti bunkerében öngyilkos lett.

Hitler személyes bukása teljes volt, céljaiban is nagyrészt kudarcot vallott. A minden németet egyesítő nagynémet birodalom helyett országa elveszítette keleti területeit, a Kelet-Európában elszórtan évszázadok óta élő német népcsoportokat a háború után elűzték lakóhelyükről. A marxizmus és ideológiája felszámolása helyett vesztes háborújával hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió negyven évre befolyása alá vonja Közép-Európát. A zsidóság teljes és végleges megsemmisítése a holokauszt borzalmai ellenére sem sikerült, és Hitler bukása után pár évvel, 1948-ban létrejött Izrael állam. A német világuralom, a világpolitikai vezető szerep helyett a két részre szakadt Németország fél évszázadon át alárendelt szerepet játszott a nemzetközi politikában.

1. ↑ Hitler the Catholic, Anne Nicol Gaylor, Church And State
2. ↑ Phayer, Michael.. The Catholic Church and the Holocaust, 1930-1965 (2000.). ISBN 0-253-33725-9 
3. ↑ Aberbach, D.. The European Jews, Patriotism and the Liberal State, 1789-1939: A Study of Literature and Social Psychology (2012). ISBN 978-0415540131