Atahualpa | |
Inka uralkodó | |
Uralkodási ideje | |
1532 – 1533. július 26. | |
Elődje | Huáscar |
Utódja | Túpac Huallpa |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hanan Cuzco |
Született | ca. 1497 Cuzco vagy Quito |
Elhunyt | 1533. augusztus 29. (36 évesen) Cajamarca |
Nyughelye | Cajamarca 1533. augusztus 29. |
Édesapja | Huayna Capac |
Édesanyja | Tocto Coca |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Coya Asarpay |
A Wikimédia Commons tartalmaz Atahualpa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Atahualpa, Atahuallpa, Atabalipa, vagy Atawallpa (Quito vagy Cuzco, kb. 1497 – Cajamarca, a mai Peru, 1533. augusztus 29.) az utolsó legitim inka uralkodó volt. Idősebb féltestvére, Huáscar legyőzését követően került a trónra, miután apjuk, Huayna Capac feketehimlőben meghalt. A spanyol konkvisztádor Francisco Pizarro elfogta, és rajta keresztül irányította az inka államot. Pizarro végül megfojtatta Atahualpát és ez az Inka Birodalom (Kecsua nyelven "Tawantinsuyu") végét jelentette.
Az 1520-as év közepén Huayna Capac volt az Inka Birodalom uralkodója, aki éveken keresztül hadjáratokat vezetett a birodalom északi határainál (a mai Ecuador és Kolumbia területe). Az 1525 és 1527 között kitört himlőjárvány megtizedelte az inka seregeket, és végül az uralkodó halálát is a fertőzés okozta.[1] Ezt követően Huáscart megkoronáztak az inka fővárosban, míg Atahualpára bízták a sereg irányítását aki az északi tartományban maradt, feltehetőleg, mint a tartomány vezetője.[2] A krónikák szerint Huayana Capac két részre osztotta birodalmát: egy északi, Quitoból, és egy déli Cuzcóból irányított félre.[3] Néhány év béke után azonban polgárháború tört ki a két testvér és híveik között, amelynek pontos oka nem ismert, mivel forrástól eltérően más és más indok szerepel.[2]
© MMXXIII Rich X Search. We shall prevail. All rights reserved. Rich X Search