Babona

A babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet, vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen (ok-okozati vagy jel-jelöleti) összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban valójában nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket elképzelve.^[1][2][3] Tudományos vizsgálata többek között a néprajz és a szociálpszichológia feladata.

Tágabb (de a köznyelvben inkább csak az újkortól kezdve terjedő) értelemben a „babona” szó jelentése egyszerűen tévhit (ld. lentebb).

A babona szűkebb fogalmához általában hozzátartozik, hogy

• mind a természettudományos ismeretekkel, mind a rendszert alkotó vallások dogmáival szemben áll, ezek alapjaira helyezkedve cáfolható;
• egy adott kultúrán, népcsoporton belül elterjedt hiedelmek nem alkotnak összefüggő rendszert^[4] és nincs sem világkép-, sem társadalomszervező erejük (ellenkező esetben inkább mitológiáról beszélünk), noha lehetnek feledésbe merült vallási vagy mitológiai rendszerek maradványai. A hiedelmek rendszert nem alkotó összességét történetileg kialakult népcsoportok esetében gyakorta hiedelemvilágnak nevezzük.
• a hiedelmek kollektív és általában anonim jellegűek, ezért például a jól ismert alkimisták tanai, általában az áltudományok, vagy betegek tévképzetei – bár sokszor babonákból táplálkoznak vagy azokhoz igen hasonlóak – csak nagyon tág értelemben nevezhetőek babonának; a babonás hiedelmek csoportra és nem egyénre jellemzőek, és inkább mémként terjednek, semmint kizárólag egy egyénhez lennének kapcsolhatóak.
• tartósak, sok babona hosszú évszázadokon át is kimutatható, kultúrtörténeti korszakokon át él és hat.

1. ↑ Ádám György: A tudomány fejlődésének kényszerű kísérője: az áltudomány Archiválva 2012. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
2. ↑ Dale B. Martin: Inventing superstition: from the Hippocratics to Christians , Google books elektronikus könyvváltozat, 2. fej. beill.: 2011. 07. 05.
3. ↑ Helen L. Parish, William G. Naphy: Religion and superstition in Reformation Europe („Vallás és babona a reformáció Európájában”). Manchester University Press, 2002. Google books elektronikus könyvváltozat; hiv. beill.: 2011. 07. 05., 3. o. első ott kezdődő bekezdés közepe
4. ↑ Zsidó Lexikon: Babona. Hiv. beill. 2011. 07. 05.