Covid19-vakcina

A Covid19-vakcina olyan védőoltás, amelyet a gyógyszergyártók a Covid19 nevű világjárványt okozó koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen fejlesztettek ki. A világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus a Covid19-betegség előidézője, ami az emberi szervezetben súlyos kétoldali szövetközi tüdőgyulladással^{[* 1]} és szövődményekkel együttjáró kóros állapot is lehet.^[1] A járvány halálos áldozatainak száma 2021. január 1-én meghaladta az 1 822 000 főt.^[2][3]

A védőoltások fejlesztése már a vírus 2020. januári azonosítását követő órákban^[4] megkezdődött, végül az elsőként elkészült hatóságilag elfogadott biztonságos vakcina 2020 decemberében vált elérhetővé.

2020. április elején több mint 60 vakcinajelölt állt fejlesztés alatt; 3 ezek közül már a klinikai^{[* 2]} vizsgálatok szakaszában, további 60 pedig a preklinikai^{[* 3]} szakaszban járt.^[5]

A BioNTech és a Pfizer ún. mRNS vakcinája volt az első klinikailag engedélyezett Covid19-vakcina. Kifejlesztéséhez a Szegedről indult Karikó Katalin évtizedes mRNS-kutató munkája és szabadalma járult hozzá.^[6] Ez lett az első vakcina, amely elnyerte a WHO jóváhagyását.^[7] 2020. december 8-án a 90 éves Margaret Keenan brit állampolgár volt az első ember a világon, aki megkapta az engedély megszerzése után az oltást.^[8][9] Magyarországon elsőként december 26-án a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében oltottak először a vakcinával.^[10]

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>

1. ↑ Dawei Wang, MD1; Bo Hu, MD1; Chang Hu, MD1; et al: Clinical Characteristics of 138 Hospitalized Patients With 2019 Novel Coronavirus–Infected Pneumonia in Wuhan, China. jamanetwork.com, 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
2. ↑ COVID-19 Dashboard by the Center for Systems Science and Engineering (CSSE) at Johns Hopkins University (JHU). (Hozzáférés: 2021. január 1.)
3. ↑ 2764 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 130 beteg. koronavirus.gov.hu, 2021. január 1. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
4. ↑ Jon Cohen: Scientists are moving at record speed to create new coronavirus vaccines—but they may come too late. sciencemag.org , 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. április 10.) „Each of the three efforts that CEPI supports began within hours after Chinese researchers first posted a sequence of 2019-CoV in a public database. That happened on Friday evening, 10 January, in Bethesda, Maryland, home of the U.S. National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID).”
5. ↑ INO-4800 + DRAFT landscape of COVID-19 candidate vaccines – 4 April 2020 (angol nyelven) (pdf). Egészségügyi Világszervezet (WHO), 2020. április 4. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
6. ↑ This scientist’s decades of mRNA research led to both COVID-19 vaccines (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 31.)
7. ↑ A Pfizer és a BioNTech vakcinája a befutó a WHO-nál. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
8. ↑ 'Go for it,' says grandmother who got world's first Pfizer COVID vaccine in Britain (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 15.)
9. ↑ Margaret Keenan, 90, becomes first in world to receive Pfizer Covid vaccine – video (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 15.)
10. ↑ Koronavírus - Beadták az első védőoltást Magyarországon. pharmindex-online.hu, 2020. december 26. (Hozzáférés: 2021. január 1.)