Fizika

Fizika
Daniel Bernoulli: Hydrodynamica sive de viribus et motibus fluidorum commentarii (1738)
Tárgya	Hidrodinamika, azaz a folyadékok mozgása, a téren és időn át történő viselkedése Akusztika Alacsony hőmérsékletek fizikája Anyagtudomány Asztrofizika Héjfizika Felületek fizikája Klasszikus mechanika Kontinuumok mechanikája Elektromágnesség Általános relativitáselmélet Részecskefizika Kvantumtérelmélet Kvantummechanika Szilárdtestfizika Speciális relativitáselmélet Statisztikus fizika Termodinamika Optika Gyorsítók fizikája Kondenzált anyagok fizikája Magfizika Plazmafizika Polimerek fizikája Reaktorfizika
Jelentős művelői	Galilei, Newton, Faraday, Hertz, Planck, Rutherford, Einstein, Heisenberg, Schrödinger, Dirac
Jelentős kézikönyvei	Nagy–Beleznay–Mayer–Szervánszky: Fizikai kislexikon (Budapest, 1977)
– természettudományok –

A fizika (ógörögül φυσική (ἐπιστήμη), az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből^[1][2]) az anyaggal^[3] és mozgásával, ill. téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal, mint az energia és erő, foglalkozó természettudomány.^[4] Az egyik legalapvetőbb tudományos terület, a fizika fő célja a világegyetem viselkedésének a megértése.^{[m 1][5][6][7]}

A fizika az egyik legrégebbi akadémiai diszciplína, a csillagászat magába foglalásával talán a legrégibb.^[8] Az elmúlt két évezred során a fizika a természetfilozófia része volt, a kémiával, a biológiával és a matematika bizonyos ágaival együtt, de a 17. században a tudományos forradalom során a természettudományok saját jogukon mint egyedi kutatási programok emelkedtek ki.^[10] A fizika a kutatás számos interdiszciplináris területét keresztezi, mint például a biofizika és a kvantumkémia, és a fizika határai nem határozhatók meg szigorúan. A fizika új elgondolásai gyakran magyarázzák meg más tudományok alapvető mechanizmusait,^[5] míg a kutatás új irányvonalait nyitják meg az olyan területeken, mint a matematika és filozófia.

A fizika az elméleti áttörésekkel hozzájárul továbbá az erre épülő új technológiák fejlődéséhez. Például az elektromágnesség vagy magfizika elméletének kialakulása és fejlődése vezetett közvetlenül olyan új, a társadalmat is átformáló termékek kifejlesztéséhez, mint a televízió, a számítógépek, a háztartási eszközök és az atomfegyverek.^[5] A termodinamika vívmányai vezettek az iparosodás fejlődéséhez, és a mechanika vívmányai ösztönözték a számtan fejlődését.

Az ENSZ 2005-öt a fizika világévének nyilvánította.

1. ↑ physics. Online Etymology Dictionary. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
2. ↑ physic. Online Etymology Dictionary. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
3. ↑ A Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes [] tudományos ismeretnek egyetlen mondat [kivételével] el kellene pusztulnia [...], mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az [...] ,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket ..." (Feynman, Leighton & Sands 1963, p. I-2)
4. ↑ "A fizikai tudomány az ismeretnek az az osztálya, mely a természet rendjével van kapcsolatban, vagy, más szavakkal kifejezve, az események szabályos egymásra épülésével." (Maxwell 1878, p. 9)
5. ↑ ^{a b c} "A fizika a legalapvetőbb tudomány. Minden terület tudósai használják a fizika elképzeléseit, ideértve a kémikusokat, akik a molekulák szerkezetét vizsgálják, a paleontológusokat, akik megpróbálják rekonstruálni, hogyan jártak a dinoszauruszok, és a klímakutatókat, akik azt tanulmányozzák, milyen hatással van az emberi tevékenység a légkörre és az óceánokra. A fizika az alapja minden mérnöki tudománynak és technológiának is. Nincs mérnök, aki meg tudna tervezni egy síkképernyős TV-t, egy bolygóközi űrjárművet, vagy csak egy jobbfajta egérfogót anélkül, hogy először ne kelljen megértenie a fizika alapvető törvényeit. (...) A fizikát a világunk és önmagunk megértése után kutató emberi értelem kimagasló vívmányának fogod látni.Young & Freedman 2014, p. 1
6. ↑ "A fizika egy kísérleti tudomány. A fizikusok megfigyelik a természet jelenségeit, és megpróbálják megtalálni az ezen jelenségekhez kapcsolódó mintákat."Young & Freedman 2014, p. 2
7. ↑ "A fizika a világod, valamint a körülötted levő világ és világegyetem vizsgálata." (Holzner 2006, p. 7)
8. ↑ Krupp 2003
9. ↑ Cajori 1917, p. 48-49
10. ↑ Francis Bacon 1620-as Novum Organum-a kritikus volt a tudományos módszertan fejlődésével kapcsolatban.^[9]

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „m” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="m"/>