Koreai nyelv

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Koreai nyelv Észak-Koreában 조선어 Dél-Koreában 한국어
Beszélik	Észak-Korea, Dél-Korea, Kína
Terület	Kelet-Ázsia
Beszélők száma	78 millió[1] fő
Nyelvcsalád	altaji vagy szigetnyelv
Írásrendszer	Északon csoszongul - Délen hangul, hangul és handzsa keveréke (néhány hivatalos dél-koreai irat), cirill ábécé (koreaiak a volt Szovjetunió területén)
Rang	13
Hivatalos állapot
Hivatalos	Észak-Korea  Dél-Korea  Kína (regionális)
Nyelvkódok
ISO 639-1	ko
ISO 639-2	kor
ISO 639-3	kor
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Koreában 조선어 Dél-Koreában 한국어 témájú médiaállományokat.

A koreai nyelv (délen: 한국어, hangugo; északon: 조선말, csoszonmal) Észak- és Dél-Korea hivatalos nyelve, Kína Jenpien (Yanbian) Koreai Autonóm Tartománya két hivatalos nyelvének egyike. A koreai nyelvnek nagyjából 78 millió beszélője van. Régen hivatalos írásjelkészlete a handzsa volt, mely a kínai írásjegyekből, azok koreai kiejtésével jött létre. A XV. században Nagy Szedzsong létrehozott egy nemzeti írásrendszert, melyet hangulnak (Észak-Koreában: csoszongul) neveznek, de ezt csak 1945 óta használják teljeskörűen.^[2]

A koreai nyelv Korea kettéosztottsága révén mára egyértelműen két változatra osztott. Ennek megfelelően beszélhetünk külön észak-koreai és dél-koreai nyelvről. Ezek sztenderdje más nyelvjárási sajátosságokat követnek, s a két ország elszigeteltsége miatt a különbségek felerősödtek a két nyelvváltozat között.

Vita tárgyát képezi a koreai nyelv nyelvcsaládokba történő besorolása is. Néhány nyelvész az altaji nyelvek közé sorolja, míg mások szerint szigetnyelv. Többek szerint a japán nyelv távoli rokona. A japánhoz hasonlóan morfológiáját tekintve ez is agglutináló, míg szintaxisát tekintve alany–tárgy–ige szórendet használó nyelv.

1. ↑ Korean. Ethnologue, 14th ed.. [2007. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
2. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) britannica nevű lábjegyzeteknek