Navatl nyelv

Navatl Nāhuatlahtōlli
Beszélik	Mexikó, El Salvador, Guatemala, Nicaragua
Terület	Közép-Amerika
Beszélők száma	~1,7 millió (összes változata) fő
Nyelvcsalád	Amerikai indián nyelvek    uto-azték nyelvcsalád     déli ág      navatl nyelv
Írásrendszer	latin (spanyol) ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Mexikóban elismert nemzeti kisebbségi nyelv
Nyelvkódok
ISO 639-1	—
ISO 639-2	nah
A Wikimédia Commons tartalmaz Nāhuatlahtōlli témájú médiaállományokat.

A navatl nyelv (gyakori köznyelvi nevén azték nyelv) az uto-azték nyelvcsalád déli ágába tartozó, Közép-Amerikában – főleg Mexikó területén – elszórtan beszélt, több változatban élő inkorporáló (avagy bekebelező) típusú indián nyelv. További elnevezései: náhuatl, náhua vagy náhoa, mexikói nyelv. Saját neve nāhuatl (kiejtése^ⓘ), nāhuatlahtōlli, (IPA: [naːwatɬaʔˈtoːlːi]). A navatl makronyelv, amelynek több mint 20 változata ismeretes; ezeket összesen körülbelül másfél millióan használják, túlnyomórészt kétnyelvűségben a spanyollal, bár van köztük néhány ezer egynyelvű beszélő is. A spanyol hódítás idején beszélt nyelvállapot szokásos elnevezése klasszikus azték nyelv; ez a mai dialektusok őse.

Mexikóban az i. e. 7. századig követhető vissza.^[1] Az aztékok a mai Közép-Mexikó nagy részét uralták a késő posztklasszikus korban. A hivatalos nyelvváltozat a Tenocstitlanban beszélt azték nyelv volt. A spanyol hódítás után latin betűs írást kezdtek használni, és a 16.-17. században felvirágzott a navatl irodalom, krónikák, nyelvtanok, költemények, kódexek, sőt közigazgatási dokumentumok is íródtak navatl nyelven.^[2] Ezt a nyelvváltozatot klasszikus navatl néven emlegetik, és az egyik legtöbbet tanulmányozott és dokumentált amerikai indián nyelv.^[3]

Ma szétszórt közösségekben beszélik, többnyire vidéken, illetve a tengerparton. Nem minden változata kölcsönösen érthető. A legelterjedtebb a huazték navatl, több mint egymillió beszélővel. A nyelvet erős spanyol behatás érte, és ez alól még a legeldugottabb falu sem kivétel. A klasszikus navatlhoz leginkább a Mexikó-völgyben beszélt nyelvjárások állnak a legközelebb. 2003-ban a navatl nyelvet és 63 más indián nyelvet elismerték nemzeti nyelvként,^[4] így azokon a területeken, ahol beszélik őket, egyenrangúak a spanyollal.^{[cn 1]}

Morfológiáját bekebelezés és ragozás jellemzi. Az együttélés a többi közép-mexikói nyelvvel nem maradt hatás nélkül, így velük együtt a közép-amerikai nyelvterület része. A spanyol nyelv is számos jövevényszóval gazdagodott, amelyek leginkább közép-mexikói élőlényeket, illetve termékeket neveznek meg. A többi nyelv ezeket már a spanyolból vette át.

1. ↑ Suárez (1983):149
2. ↑ Canger 1980.
3. ↑ Canger 2002.
4. ↑ Ley General de Derechos Lingüísticos de los Pueblos Indígenas (spanyol nyelven) (PDF). Diario Oficial de la Federación. Issued by the Cámara de Diputados del H. Congreso de la Unión, 2003. március 13. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]..

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „cn” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="cn"/>