Neon

Ez a szócikk a kémiai elemről szól. Hasonló címmel lásd még: Neon (egyértelműsítő lap).

10 fluor ← neon → nátrium He ↑ Ne ↓ Ar [He] 2s2 2p6 10 Ne Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	neon, Ne, 10
Latin megnevezés	neon
Elemi sorozat	nemesgázok
Csoport, periódus, mező	18, 2, p
Megjelenés	színtelen
Atomtömeg	20,1797(6)  g/mol
Elektronszerkezet	1s2 2s2 2p6
Elektronok héjanként	2, 8
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	gáz
Sűrűség	(0 °C, 101,325 kPa) 0,9002 g/l
Hármaspont	24,5561 K, 43 200 Pa
Olvadáspont	24,56 K (-248,59 °C, -415,46 °F)
Forráspont	27,07 K (-246,08 °C, -410,94 °F)
Olvadáshő${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	0,335 kJ/mol
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	1,71 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 20,786 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 12 13 15 18 21 27
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs szám	0
Ionizációs energia	1.: 2080,7 kJ/mol
	2.: 3952,3 kJ/mol
	3.: 6122 kJ/mol
Atomsugár (számított)	38 pm
Kovalens sugár	69 pm
Van der Waals-sugár	154 pm
Egyebek
Mágnesség	diamágneses
Hővezetési tényező	(300 K) 49,1 mW/(m·K)
Hangsebesség	(gáz, 0 °C) 435 m/s
CAS-szám	7440-01-9
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A neon izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 20Ne 90,48% Ne stabil 10 neutronnal 21Ne 0,27% Ne stabil 11 neutronnal 22Ne 9,25% Ne stabil 12 neutronnal
Hivatkozások

A neon kémiai elem, nemesgáz. Rendszáma 10, vegyjele Ne. Vegyértékelektron-szerkezete 2s²2p⁶. Standard körülmények között színtelen és szagtalan, íztelen, egyatomos gáz. 1898-ban a levegő cseppfolyósításával állították először elő, a kriptonnal és a xenonnal együtt; miután a száraz levegőből eltávolították a nitrogént, az oxigént, az argont és a szén-dioxidot. E három maradék nemesgáz közül a neont fedezték fel másodiknak, és világos vörös emissziós spektrumáról azonnal felismerték, hogy új elemről van szó. Neve görög eredetű, jelentése új. Felfedezői: Sir William Ramsay és M. W. Travers.^[1][2]

Az elemek kozmikus nukleoszintézise során, a csillagokban nagy mennyiségű neon épül fel az alfa-befogás fúzió folyamatban. Bár a neon nagyon gyakori elem az univerzumban és a Naprendszerben (az ötödik leggyakoribb a hidrogén, a hélium, az oxigén és szén után), a Földön nagyon ritka. A levegőbeli térfogataránya 18,2 ppm (körülbelül ugyanennyi a móltörtje is), illetve kisebb mennyiségben a földkéregben is megtalálható. A neon viszonylagos hiányának oka a Földön és a belső (föld típusú) bolygókon, hogy a neon nem képez szilárd vegyületeket, és nagyon illékony; így a korai Naprendszerben újonnan kigyúlt Nap melege miatt elillant a bolygók képződése előtti törmelékről (planetezimálokról). Még a Jupiter atmoszférája is valamelyest kimerült neonban, feltehetőleg ugyanezen ok miatt.

A neon egyedi vöröses-narancs színben izzik a kisfeszültségű neonlámpákban, illetve a nagyfeszültségű kisülési csövekben és neon reklámtáblákban.^[3][4] A neon vörösemissziós vonala felel a jól ismert hélium–neon lézerek piros fényéért. A neont felhasználják plazmacsövekben és hűtőberendezésekben, de ezen kívül csak néhány kereskedelmi felhasználása létezik. Az iparban cseppfolyós levegő frakcionált desztillációjával állítják elő. Jóval drágább, mint a hélium, mert a levegő az egyetlen elérhető forrása.^[5][6]

1. ↑ Ramsay, William, Travers, Morris W. (1898). „On the Companions of Argon”. Proceedings of the Royal Society of London 63 (1), 437–440. o. DOI:10.1098/rspl.1898.0057. 
2. ↑ Neon: History. Softciências. [2007. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 27.)
3. ↑ Coyle, Harold P.. Project STAR: The Universe in Your Hands. Kendall Hunt, 464. o. (2001). ISBN 978-0-7872-6763-6 
4. ↑ Kohmoto, Kohtaro.szerk.: Shionoya, Shigeo; Yen, William M.: Phosphors for lamps, Phosphor Handbook. CRC Press, 940. o. (1999). ISBN 978-0-8493-7560-6 
5. ↑ Neon element facts. Chemicool. [2015. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
6. ↑ Helium element facts. Chemicool. [2015. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 11.)