Nicsiren buddhizmus

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A sorozat témája Mahájána
Országok India • Kelet-Ázsia • Kína· Japán • Korea • Vietnám • Indonézia • Malajzia • Szingapúr • Tibet • Bhután • Mongólia • Nepál • Oroszország • Nyugati országok • Magyarország
Tanítások Bódhiszattva • Szamádhi • Pradzsnyá Trikája • Súnjata
Főbb alakok Gautama Buddha Nágárdzsuna • Vaszubandhu • Lókakséma Bódhidharma • Hszüan-cang Nicsiren • Hónen
Mahájána szútrák Pradnyápáramitá szútrák • Lótusz szútra • Vimalakírti szútra Tathágata-garbha szútrák • Szandhinirmocsana-szútra Avatamszaka-szútra • Súrangama-szútra
Mahájána iskolák Madhjamaka • Jógácsára • Tientaj • Hua-jen Zen • Tiszta Föld • Ezoterikus buddhizmus Nicsiren buddhizmus
Más hagyományok Hínajána • Théraváda • Vadzsrajána • Tibeti Névári • Navajána
Sablon:Mahájána buddhizmus m v sz

A nicsiren buddhizmus (日蓮系諸宗派: nicsirenkei so súha) a mahájána buddhizmus egyik ága, amely a 13. században élt japán szerzetes, Nicsiren (1222–1282) tanításaira épül. A nicsiren buddhizmus számos formája a japán történelem különböző időszakaiban nagy hatást gyakorolt a japán társadalom bizonyos szeleteire. Ilyenek voltak például a kiotói kereskedők a japán középkorban vagy a második világháború előtti időben az ultranacionalisták. A nicsiren buddhizmus arról nevezetes, hogy elsősorban a Lótusz szútrára összpontosít. Követői úgy tartják, hogy minden emberben megtalálható a Buddha-természet, ezért képes elérni a megvilágosodást jelenlegi életében. Nevezetes továbbá a többi japán buddhista irányzattal való szemben állásáról is – főleg a zennel, a dzsódóval, az ezoterikus buddhizmussal, a singonnal és a ricuval, amelyek Nicsiren szerint letértek a mahájána útjáról. A nicsiren buddhizmus magába foglal számos aliskolát és jó néhány japán új vallást.