Personal Digital Assistant

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A PDA az angol personal digital assistant rövidítése, magyarul személyes digitális asszisztens, – másként kéziszámítógép vagy zsebszámítógép – egy kisméretű mobil eszköz, zsebben hordozható számítógép, adatgyűjtésre, adatok tárolására és egyszerűbb feldolgozására szolgál. A PDA nem ugyanaz, mint az egykori „manager-kalkulátorok”, azoknál nagyobb tudású eszköz, általában alkalmazásokkal bővíthető és frissíthető firmware-rel vagy operációs rendszerrel rendelkezik.

A PDA-kat emlegetik még palmtop-ként is, ami tenyérszámítógépet jelent, és néha Pocket PC néven, azonban ez a Microsoft eszközspecifikációja Windows CE operációs rendszert használó gépekhez (PDA-khoz).

Manapság szinte teljesen kiváltotta a személyes használatú okostelefon. Különböző adatgyűjtő és más célorientált alkalmazásokban még ma is használatos technika. A sokféle PDA-n általában megtalálhatóak a személyes előjegyzési naptár, címjegyzék, számológép, óra, jegyzettömb, internetböngésző alkalmazások és játékok is. Az újabb modellek színes képernyővel, audió-videó lejátszóval, hálózati és/vagy telefonos kapcsolattal is rendelkeznek, így webböngészőként, médialejátszóként vagy akár telefonként is használhatók. A legtöbb modern PDA Wi-Fi kapcsolattal csatlakozik a belső vagy külső hálózatokhoz, internethez. A gépek többsége érintőképernyőt használ.

A „PDA” kifejezés először 1992. január 7-én hangzott el a Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n; John Sculley, az Apple akkori vezérigazgatója a show-n elhangzott megnyitóbeszédében bejelentette a Newton platformot. Még ugyanebben az évben elkezdődött egy Newton-alapú eszköz fejlesztése, ennek eredményeképpen végül elkészült az Apple MessagePad, ami 1993 augusztusában került a piacra.^[1] Az Apple MessagePad elsősége vitatható, ugyanis az EO Personal Communicator már 1993 áprilisában megjelent.^[2]

1996 márciusában jelentkezett a Palm Inc. az első valóban sikeres kéziszámítógép-modelljével, a Palm Pilot 1000 modellel. Ugyanebben az évben a Nokia bemutatta az első PDA-képességekkel bíró mobiltelefonját, a Nokia 9000 Communicator modellt,^[3] ami később a világon a legtöbb példányban eladott PDA-vá nőtte ki magát és elindította a smartphone / okostelefon termékvonalat. Manapság a PDA-k túlnyomó többsége okostelefon: évente 150 millió eladott smartphone mellett 3 millió ‘közönséges’ PDA-t adnak el. Tipikus okostelefonok pl. RIM BlackBerry, az Apple iPhone, a Nokia N széria és a HTC.

1. ↑ Tom Hormby: The Story Behind Apple`s Newton (html). Gizmodo, 2010. január 20. [2010. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
2. ↑ https://en.wikipedia.orgview_html.php?sq=elon musk&lang=hu&q=EO_Personal_Communicator
3. ↑ Nokia Unveils World’s First All-In-One Communicator For The Americas (html). Nokia, 1996. szeptember 19.