Sestertius

Sestertius (Római Birodalom)
Érték	4 as
Évjáratok	i. e. 3. század – i. u. 293
Előlap
Leírása	Római bronzpénzek, baloldalt Hadrianus sestertiusa

A sestertius egy római érme volt, a római pénzrendszer alapvető és legfontosabb pénzegysége. A köztársaság idején kis méretű ezüstpénz (súly: előbb 2,5 gramm, hamarosan csak ~ 1 gramm), később (Augustus pénzreformja után 23-ban) nagyméretű bronzpénz (átmérő: 32–34 mm, palást: 4 mm, súly: 25-28 gramm) volt. A Kr. e. 3. századtól Kr. u. 293-ig használták. Egy sestertius 4 ast ért. A denariusnak a negyedét érte.

A nagyméretű bronz sestertius érméket a császárkorban intenzíven használták propagandacélokra, az egyes császárok győzelmeit, egyes provinciákban tett látogatásait, családi és vallási eseményeit örökítették meg rajtuk.

Gyakori rövidítése a HS (eredetileg IIS).

A sestertius szó (eredetileg semis-tertius) harmadfelet (2 ½) jelent, ami az assal szembeni eredeti értékaránya. A kifejezés a semis (’fél’) és a tertius (’harmadik’) összetételből származik, és együtt jelentése: a harmadik fél (az 1½ a második fél, vagyis másfél).