Teotihuacan

Teotihuacan pre-hispán városa
Világörökség
A Nap-piramis (a háttérben balra) és a "Holtak útja", a Hold-piramisról nézve
Adatok
Ország	Mexikó
Világörökség-azonosító	414
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, VI
Felvétel éve	1987
Elhelyezkedése
Teotihuacan Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 41′ 31″, ny. h. 98° 50′ 44″19.691944444444, -98.84555555555619.691944°N 98.845556°WKoordináták: é. sz. 19° 41′ 31″, ny. h. 98° 50′ 44″19.691944444444, -98.84555555555619.691944°N 98.845556°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Teotihuacan témájú médiaállományokat.

Teotihuacan (ejtsd Teotivakan) romváros Mexikóban, a Mexikói-völgy északkeleti részében fekszik, México szövetségi állam területén. Piramisain kívül a város még híres terjedelmes lakónegyedeiről, az úgynevezett „Holtak útjáról”, és számtalan, jó állapotban fennmaradt színes falfestményeiről.

Virágzása tetőpontján, az első ezredév első felében Teotihuacan volt a Kolumbuszt megelőző idők legnagyobb városa Közép-Amerikában. Az archeológiai terület (melyet ma San Juán Teotihuacán–nak hívnak és Mexikóváros törvényhatósága alatt áll), körülbelül 40 km-re van északkeleti irányban Mexikóvárostól. 150 és 450 között a város területe több mint 30 km² volt, a lakosság száma 150 000 és 250 000 között mozgott.^[1] A legkorábbi építkezések Teotihuacanban időszámításunk előtt 200-ra tehetőek. Legnagyobb piramisukat, a Nap-piramist, 100 körül fejezték be. Ez a piramis a második legnagyobb az Újvilágban (az első a San Andrés Cholula nevű városban található). A városállam befolyása Guatemaláig terjedt. Különböző maja feliratokból a régészek kihámozták, hogy a városi nemesség tagjai Hondurasig is eljutottak. Érdekes módon, a városnak nem voltak látható katonai erődítményei; újabb felfedezések azonban arra utalnak, hogy harcászati szempontból nem volt nagy különbség Teotihuacan és más, későbbi civilizációk – mint például a toltékok és az aztékok – között.^[2]

A város alaprajza egy négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a „Holtak útja” köré szerveződött. Elnevezése az aztékoktól ered, akik azt hitték, hogy az utat szegélyező kisebb, lapos emelvények sírokat takarnak, azonban a régészek szerint ezek az építmények pusztán szertartási célokat szolgáltak. Az út a Hold-piramisnál végződik, kétoldalt templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 63 m magas, alapja 222×225 m-es. A Hold-piramis valamivel kisebb, de arányaiban szebb. A piramisokat sötétpiros színre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollas Kígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával. Az eredetileg templomokkal körülvett teret a spanyolok nevezték el Fellegvárnak, abban a hitben, hogy valaha erődítmény volt – valójában ez volt a város vallásos és politikai életének központja. (Lásd még: Mexikó turizmusa)

1. ↑ Malmström (1978, p.105) 50 000 és 200 000 közöttire becsüli a lakók számát. Coe et al. (1986) szerint „125 000 és 250 000 között lehet”.
2. ↑ Mexico's Pyramid of Death. National Geographic, 2006. [2008. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)