Veganizmus

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Veganizmus
Bőségtál sült tofuval, vegán pizza, szusi és muffin
Filozófia
Lényege:	Állatjogi mozgalom, így az állati eredetű termékek, szolgáltatások használatának mellőzése
Fő irányzatai:	Állatjogi mozgalom. A köznyelvben hibásan használt irányzatok: Etikai, környezeti, étrendi, de ezek valójában csak növényi étrendet jelölnek, nem veganizmust
Történelem
Korai hirdetői:	Abu l-Alá al-Maarri (973-1057) James Pierrepont Greaves (1777-1842) Amos Bronson Alcott (1799–1888) Bicsérdy Béla (1872-1951) Donald Watson (1910–2005) H. Jay Dinshah (1933–2000)
A kifejezés eredete:	1944. november 1., a brit Vegan Society megalakulásának napja
Emberek
Demográfia:	Növekvő népszerűség Teljes népesség 0,1-2%-a között

A veganizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát és kizsákmányolását, amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik. Magát a kifejezést Donald Watson 1944-ben, Angliában használta először. Watson nem volt elégedett a „vegetáriánus” szóval, mert az nem teszi érthetővé az indítékot, és csupán a hús és az állati összetevők étrendből való kihagyásáról szól.^[1]

A közhiedelemben tévesen különbséget tesznek a vegánok és a veganizmus különböző típusai között aszerint, hogy milyen megfontolásból, motivációból dönt valaki a vegán életmód mellett (étrendi, etikai, környezetvédelmi stb.). Valójában a veganizmus egy állatjogi mozgalom, így csakis etikai veganizmus létezik. Nagyon gyakori az is, hogy egyes cégek egyes termékeikre ráírják a "vegán" jelzőt, miközben a többi termékeikben állati eredetű alapanyagokat használnak fel. Amennyiben a csak növényi alapanyagú termékeik mellett állati alapanyagú terméket is gyártanak, forgalmaznak, úgy a növényi összetevőjű élelmiszerük sem felel meg a vegán kritériumnak. A "vegán" kifejezés tehát nem a "tisztán növényi alapanyagokból készül" termék szinonimája, ezen felül az etikai elv betartása is szükséges hozzá.^[forrás?]

Ezeknek a tévesen meghatározott motivációknak az esetében mindegyiknél máshol van a hangsúly, és esetenként vita lehet bizonyos élelmiszerek fogyasztásáról, vagy bizonyos tárgyak használatáról. Ilyen például a méz, a bőrruházat, vagy egyes szintetikus anyagok használata. Azonban a félreértések ellenére a veganizmus minden állati eredetű terméket és szórakozási lehetőséget igyekszik kizárni, a "pusztán növényi étrendet követők" életmódjába férhetnek csak bele ezek a termékek (méz, bőr, cirkusz stb.)

Emellett a vallási és egészségügyi okból növényi étrendet követők számára vitás terület még az alkohol és a cigaretta kérdése. Vannak, akik szerint ezek beleférnek a vegánságba, hiszen növényi eredetűek. Mások úgy gondolják, hogy a növényi étrend egyik alap törekvése az egészséges élet, így semmilyen függőséget okozó szer nem engedélyezett. Azonban a veganizmusba ezek a szerek bele illenek, amíg azok nem állatok kizsákmányolásával készülnek, és kerülnek forgalomba (állatkísérlet-mentes dohánytermék, állati eredetű összetevőt nem tartalmazó alkohol stb.)

A "veganizmus" a Vegan Society alapító okirata szerint, eredetileg nem kizárólag az állatokról szólt, hanem egy velük kapcsolatos nézetről, filozófiáról, az egészségről és a környezetvédelemről is. A mai hivatalos definíció szerint azonban a veganizmus a filozófiát és életmódot jelöli, amely igyekszik megállítani – amennyire csak lehetséges és megvalósítható – az állatok kizsákmányolásának és a velük szembeni kegyetlenségnek minden formáját.^[2] A Vegan Society hivatalos oldalán a definíció alatt hatalmas betűkkel hirdeti: "A veganizmus nem csak diéta", így az, hogy étrendi, környezetvédelmi és vallási vegán, nem értelmezhető, egyedül állatjogi kategóriáról beszélhetünk.

A vegán kifejezést Donald Watson, a brit Vegán Társaság (Vegan Society) társalapítója alkotta 1944-ben, „tejtermék nélküli vegetáriánus” jelentéssel. Emellett a társaság a tojásfogyasztást is ellenezte. 1951-ben a társaság a veganizmus definícióját kibővítette a következő jelentésre: „a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élni”. 1960-ban H. Jay Dinshah létrehozta az Amerikai Vegán Társaságot, a veganizmust az ahimsza – azaz az élőlények elleni erőszak kerülése – hindu és dzsainista koncepciójához kötve.^[3]

A brit Vegán Társaság hivatalos definíciója szerint: „A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire lehetséges és megvalósítható –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból, továbbá támogatja az állatok kihasználásától mentes életforma és alternatívák növekedését, népszerűsíti az emberekre, az állatokra és a környezetre gyakorolt pozitív hatásait. Étkezési szempontból pedig kizárja az összes részben vagy teljesen állati eredetű alapanyagot.”^[4]

A veganizmus kicsi, de folyamatosan növekvő mozgalom. A legtöbb országban növekszik a vegán éttermek száma, és bizonyos állóképességi sportágak – például a Vasember triatlon és az ultramaraton – egyes élversenyzői a veganizmus, köztük a nyersevő veganizmus elvei szerint élnek.^[5] A helyesen megtervezett vegán étrendről kiderült, hogy védelmet nyújt sok degeneratív betegség, köztük a szívbetegség ellen,^[6] és az Amerikai Dietetikai Szövetség (ADA) és a Kanadai Dietetikusok (Dietitians of Canada) szerint az életciklus bármely szakaszában megfelelő.^[7] A vegán étrendnek általában magasabb az étrendi rost, magnézium, folsav, C-vitamin, E-vitamin, vas és növényi hatóanyag tartalma; és alacsonyabb a kalória, telített zsír, koleszterin, hosszú szénláncú omega-3 zsírsav, D-vitamin és B12-vitamin tartalma.^[8] Mivel a növényi ételek általában nem tartalmaznak jelentős mennyiségű B12-t, a kutatók egyetértenek abban, hogy a vegánoknak B12-vel dúsított ételeket szükséges enniük vagy naponta táplálékkiegészítőt szedniük.^[9]

1. ↑ https://www.vegparadise.com/24carrot610.html
2. ↑ https://www.vegansociety.com/go-vegan/definition-veganism
3. ↑ Berry, Rynn. "Veganism," The Oxford Companion to American Food and Drink. Oxford University Press, 2007, 604–605. oldal.
   • A „vegán” kifejezés eredetére lásd "Interview with Donald Watson", Vegetarians in Paradise, 2004. augusztus 11.: „Felszólítottam korai olvasóimat, hogy javasoljanak tömörebb szót a 'tejtermék nélküli vegetáriánus' helyettesítésére. Született néhány bizarr javaslat, például ’dairyban, vitan, benevore, sanivore, beaumangeur’ stb. Megállapodtam saját ’vegán’ kifejezésemnél, ami az angol »vegetarian« szó első három és utolsó kettő betűjét tartalmazza – »a vegetarian kezdetét és végét«. Szavamat az »Oxford English Dictionary« elfogadta, és senki nem próbált javítani rajta.”
   • Watson, Donald. Vegan News Archiválva 2012. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1. szám, 1944. november: „Alaposan meg kellene fontolnunk, hogyan nevezzük Csoportunkat, magazinunkat és önmagunkat. A ’tejtermék nélküli’ elfogadott és köznyelvi kifejezésként általában megértik, de a ’nem lakto’-hoz hasonlóan túl negatív. Továbbá nem tükrözi, hogy ellenezzük a tojás élelmiszerként való használatát.”
   • A „veganizmus” kifejezés kiterjesztésére 1951-ben, lásd Cross, Leslie. "Veganism Defined", The Vegetarian World Forum, 5. kötet, 1. szám, 1951. tavasz.
4. ↑ „Definition of veganism”, The Vegan Society (Hozzáférés: 2018. március 19.) (angol nyelvű) 
5. ↑ Berry, Rynn. "Veganism," The Oxford Companion to American Food and Drink. Oxford University Press, 2007, 604–605. oldal:
   • „A látszólagos nehézség ellenére, amit a vegán étrend okoz követőinek, a veganizmus egy erősödő mozgalom, különösen a fiatal amerikaiak között. Az állóképességi sportokban, mint amilyen a Vasember triatlon és az ultramaraton, a legjobb versenyzők vegánok, akik vegán ételük nagy részét főzés nélküli állapotban fogyasztják el. Még a fiatal súlyemelők és testépítők is hajlanak a vegán étrendre, világossá téve, hogy hazug az a nézet, miszerint az állati hús fogyasztása nélkülözhetetlen az erőhöz és állóképességhez. Brendan Brazier egy fiatal sportoló, aki a nemzetközi triatlon versenyeken rendszeresen az első háromban végez. Ő állította össze a Vega növényi alapú teljesítőképességi termékcsaládot, és vegán sportolótársairól ezt mondja: „Minden sportban kezdünk komolyan megjelenni.”
   • Népszerűségéről lásd továbbá "Vegan Diets Become More Popular, More Mainstream", Associated Press/CBS News (USA), 2011. január 5.
   • Lásd továbbá Nijjar, Raman. "From pro athletes to CEOs and doughnut cravers, the rise of the vegan diet", CBC News, 2011. június 4.
   • További példák vegán Vasember triatlon sportolókra: "Vegetarian/Vegan Ironman and Ironlady" Archiválva 2013. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben EVU News 1997. 4. szám.
6. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) disease nevű lábjegyzeteknek
7. ↑ "Position of the American Dietetic Association and Dietitians of Canada: vegetarian diets", Canadian Journal of Dietetic Practice and Research. Summer 2003, 64(2):62-81; also available here [1], accessed January 31, 2011: "A jól megtervezett vegán és másfajta vegetáriánus étrendek megfelelők az életciklus bármely szakaszára, köztük a terhességre, szoptatásra, csecsemőkorra, gyerekkorra és kamaszkorra."
8. ↑ Craig, Winston J. "Health effects of vegan diets", The American Journal of Clinical Nutrition, 2009. március 11.
9. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Mangels nevű lábjegyzeteknek