Voluptas

A római mitológiában Voluptas vagy Volupta Cupidó és Psziché^[1] nászából született lánya Apuleius szerint. A latin voluptas szó jelentése "öröm" vagy "gyönyör"; Voluptas az "érzéki örömök" istennőjeként ismert. Gyakran a Gráciák, azaz a Három Kegy társaságában ábrázolják.

Néhány római szerző említ egy Volupia nevű istennőt is, akinek a neve "készséget" jelenthet. Volupiának volt egy temploma, a Sacellum Volupiae, a Via Nova^[2] közelében, a Porta Romana^[3] mellett. Itt áldozatokat mutattak be Diva Angeronának.

A görög mitológiában Hédóné istennő a megfelelője.

↑ Günther, Hubertus (2001). „Amor und Psyche. Raffaels Freskenzyklus in der Gartenloggia der Villa des Agostino Chigi und die Fabel von Amor und Psyche in der Malerei der italienischen Renaissance”. Artibus et Historiae 22 (44), 149–166. o. DOI:10.2307/1483717. ISSN 0391-9064. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
↑ Aliquot, Julien (2015). „EAST OF THE VIA NOVA IN ROMAN ARABIA: TWO TETRARCHIC MILESTONES FROM NORTHERN JORDAN”. Syria 92, 361–364. o. ISSN 0039-7946. (Hozzáférés: 2024. december 10.)
↑ Israëls, Machtelt (1998). „New Documents for Sassetta and Sano di Pietro at the Porta Romana, Siena”. The Burlington Magazine 140 (1144), 436–444. o. ISSN 0007-6287. (Hozzáférés: 2024. december 10.)

[1] Günther, Hubertus (2001). „Amor und Psyche. Raffaels Freskenzyklus in der Gartenloggia der Villa des Agostino Chigi und die Fabel von Amor und Psyche in der Malerei der italienischen Renaissance”. Artibus et Historiae 22 (44), 149–166. o. DOI:10.2307/1483717. ISSN 0391-9064. (Hozzáférés: 2024. december 10.)

[2] Aliquot, Julien (2015). „EAST OF THE VIA NOVA IN ROMAN ARABIA: TWO TETRARCHIC MILESTONES FROM NORTHERN JORDAN”. Syria 92, 361–364. o. ISSN 0039-7946. (Hozzáférés: 2024. december 10.)

[3] Israëls, Machtelt (1998). „New Documents for Sassetta and Sano di Pietro at the Porta Romana, Siena”. The Burlington Magazine 140 (1144), 436–444. o. ISSN 0007-6287. (Hozzáférés: 2024. december 10.)

[1]

[2]

[3]