Afroamerikaiak

Afroamerikaiak

Híres afroamerikaiak (balról jobbra, fentről lefele): Frederick Douglass, Beyoncé Knowles, Henry Johnson, Condoleezza Rice, Martin Luther King, Colin Powell, W. E. B. Du Bois, Robert Lee Curbeam, Malcolm X

Teljes lélekszám

46 936 733 (A teljes népesség 14,2%-a) (2020)[1]

Régiók

Amerikai Egyesült Államok, főként az ország déli részén és városi területeken

Nyelvek

angol a kisebbségek nyelvei: spanyol, francia, portugál, kreol (louisianai és gullah), afrikai nyelvek

Vallások

protestáns (71%), katolikus (5%), Jehova tanúi (2%), iszlám (2%) és nem vallásosak (18%)[2]

A Wikimédia Commons tartalmaz Afroamerikaiak témájú médiaállományokat.

Az afroamerikai (vagy az Egyesült Államokban gyakrabban: afrikai amerikai; angolul African American vagy African-American; korábban: Afro-American) kifejezés, ami az Egyesült Államokban élő, de afrikai (főleg fekete-afrikai) származással rendelkező személyekre használunk.^[3] Ezen személyek nagy része az egykor Afrikából Észak-Amerikába hurcolt rabszolgák leszármazottai és az eredeti definíció csak rájuk vonatkozott,^[4][5][6] de napjainkban már bevándorlókra vagy gyermekeikre is használják a kifejezést.^[6]

Az afroamerikaiak az Egyesült Államok harmadik legnagyobb etnikai csoportja, a fehér amerikaiak és a latin-amerikaiak után.^[7] A legtöbb afroamerikai Nyugat-, és Közép-Afrikai felmenőkkel rendelkeznek, de vannak akiknek európai és indián felmenőik is vannak.^[8]

Az afroamerikaiak története a 16. században kezdődött, mikor afrikaiakat Nyugat-Afrikában eladtak európai kereskedőknek, akik a tizenhárom gyarmat egyikébe hurcolták a megvásárolt rabszolgákat. Miután megérkeztek Észak-Amerikába, eladták őket európai gyarmatosítóknak és ültetvényeken dolgoztak, főként délen. Azok, akiket ritka esetekben felszabadítottak rabszolgatartóik vagy elmenekültek, független településeket alapítottak. Miután az Egyesült Államokat megalapították 1783-ban, a fekete emberek nagy része továbbra is rabszolga maradt, főleg az ország déli részén, ahol több, mint négy millió rabszolgát csak az 1865-os polgárháború során szabadítottak fel.^[9] Ezt követően az afroamerikaiak állampolgárok lettek és szavazatjogot kaptak, de a fehér felsőbbrendűség elméletei miatt továbbra is másodrangú polgárokként kezelték őket. Ez elkezdett változni a 20. század végén, a törvényes szegregációt megszüntették és a polgárjogi mozgalom is változásokat hozott. Ennek ellenére az afroamerikaiak elleni rasszizmus a 21. században is jelen van. 2008-ban Barack Obama lett az ország első afroamerikai elnöke.^[10]

Az afroamerikai kultúrának nagy befolyása volt világszerte, beleértve irodalomban, képzőművészetekben, az angol nyelvben, filozófiában, politikában, sportban és zenében is. A zenére akkora befolyása volt az afroamerikai közösségnek, hogy szinte minden amerikai zenei stílus részben vagy egészben tőlük származik, mint a dzsessz, a gospel, a blues, a diszkó, a hiphop, az R&B, a soul és az amerikai rock is.^[11][12]

1. ↑ Race and Ethnicity in the United States (angol nyelven). United States Census Bureau, 2020. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
2. ↑ Religious tradition by race/ethnicity. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
3. ↑ African Americans Law and Legal Definition | USLegal, Inc.. definitions.uslegal.com. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
4. ↑ Bureau, US Census: Census 2000 Brief: The Black Population: 2000. Census.gov. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
5. ↑ Don C. Locke – Deryl F. Bailey: Increasing Multicultural Understanding. 2013–09–17. 106. o. ISBN 978-1-4833-1421-1 Hozzáférés: 2023. május 17.  
6. ↑ ^{a b} Who is an ‘African American’? Definition evolves as USA does (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
7. ↑ Measuring Racial and Ethnic Diversity for the 2020 Census (amerikai angol nyelven). The United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
8. ↑ Gates, Henry Louis Jr. In Search of Our Roots: How 19 Extraordinary African Americans Reclaimed Their Past. New York: Crown Publishing (2009) „20–21” 
9. ↑ Harris, Paul. „How the end of slavery led to starvation and death for millions of black Americans”, The Observer, 2012. június 16. (Hozzáférés: 2023. május 17.) (brit angol nyelvű) 
10. ↑ MacAskill, Ewen, Elana. „Barack Obama to be America's first black president”, The Guardian, 2008. november 5. (Hozzáférés: 2023. május 17.) (brit angol nyelvű) 
11. ↑ The soundtrack of history: How Black music has shaped American culture through time (angol nyelven). NBC News, 2021. február 21. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
12. ↑ Osei, Sarah: How Black people created all your favorite music. Higbsnobiety. (Hozzáférés: 2023. május 17.)