Aljakszandr Rihoravics Lukasenka

Aljakszandr Rihoravics Lukasenka
Fehéroroszország 2. elnöke
Hivatalban Hivatalba lépés: 1994. július 20.
Előd	Sztanyiszlav Sztanyiszlavavics Suskevics
Katonai pályafutása
Csatái	2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
Született	1954. augusztus 30. (69 éves)[1][2][3][4][5] Kopisz, Fehéroroszország
Párt	Szovjetunió Kommunista Pártja (1979 – 1991. augusztus) független politikus (1992–)
Szülei	Katsiaryna Lukashenka
Házastársa	Galina Radzivonajna Lukasenka (1975–)
Gyermekei	Mikalaj Aljakszandravics Lukasenka Viktar Aljakszandravics Lukasenka Dzmitrij Aljakszandravics Lukasenka
Foglalkozás	politikus igazgató politikai tiszt
Iskolái	Mohylewski Państwowy Instytut Pedagogiczny (–1975)[6] Belarusian State Agricultural Academy (–1985)[6] Alexandrya Secondary School[7]
Vallás	ateizmus
Díjak	emlékérem Moszkva 850. évfordulójára (1997. szeptember 6.) Order of the Cross of St. Euphrosyne of Polotsk, 1st Class (1998) José Martí-rend (2000) Jereván díszpolgára (2001) Order of St. Sergius of Radonezh 1st class (2002) Order of Saint Righteous Grand Duke Dmitry Donskoy (2005) Order of the Liberator (2007) Szent Vlagyimir-rend (2007) Order of Francisco de Miranda (2010) a Szerb Köztársaság Érdemrendje (2013) Presidential Order of Excellence (2013) Ignobel-díj (béke, 2013) Szent Száva-rend (2014. június 12.) Order of Alexander Nevsky (2014. augusztus 30.) Order of St. Seraphim of Sarov, 1st class (2015) Order of the Republic (2016. október 4.) Heydar Aliyev Order (2016. november 28.) Order of Nazarbayev (2019. május 27.) Ignobel-díj (2020. szeptember) Szent Vlagyimir-rend (2007) A Haza Szolgálatáért érdemérem 2. fokozata Order of St. Sergius of Radonezh (2002) Order of Bethlehem Corrupt Person of the Year (2021) Order "Duslyk" (2024)
Aljakszandr Rihoravics Lukasenka aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aljakszandr Rihoravics Lukasenka témájú médiaállományokat.

Aljakszandr Rihoravics Lukasenka, oroszosan: Alekszandr Grigorjevics Lukasenko (belaruszul: Алякса́ндр Рыго́равіч Лукашэ́нка; oroszul: Алекса́ндр Григо́рьевич Лукаше́нко; Kopisz, 1954. augusztus 30. –) Fehéroroszország elnöke (államfő és kormányfő) 1994 óta, így ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő európai elnök.^[8] 2001-ben, 2006-ban, 2010-ben, 2015-ben és 2020-ban vitatott körülmények között egyaránt újraválasztották. A köznyelvben gyakran Bátyka néven is emlegetik. A nyugati világban elterjedt az „Európa utolsó diktátora” elnevezés is.^[9][10][11]

Lukasenka Fehéroroszországban autokratikus rezsimet vezet. A választások nem szabadok és nem tisztességesek, a rendszer ellenfeleit elnyomják vagy bebörtönözik, a média szabadságát pedig erősen korlátozzák.^[12][13] Ezért számos nyugati kormány szankciókat vezetett be Lukasenko és más fehérorosz kormánytisztviselők ellen.^[14]

1. ↑ http://www.nndb.com/lists/504/000063315/
2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. ↑ George Tuka: Миротворець (orosz, ukrán és angol nyelven)
6. ↑ ^{a b} https://president.gov.by/be/president/biography/full
7. ↑ https://president.gov.by/be/president/bez-galstuka/malaya-rodina
8. ↑ Belarus President Alexander Lukashenko under fire. BBC News , 2020. szeptember 11. [2020. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 19.)
9. ↑ Tovább tüntetnek Fehéroroszországban "Európa utolsó diktátora" ellen (magyar nyelven). euronews, 2020. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
10. ↑ personPropeller: Üzent Európa utolsó diktátora: addig nem megy el, amíg meg nem ölik (magyar nyelven). propeller.hu, 2020. augusztus 17. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
11. ↑ www.napi.hu: A belorusz Jeanne d'Arc kiütheti Európa utolsó diktátorát. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
12. ↑ Belarus leader dismisses democracy even as vote takes place. AP NEWS , 2019. november 17. [2019. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)Rausing, Sigrid. „Belarus: inside Europe's last dictatorship”, The Guardian, 2012. október 7.. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.)  Belarus: Events of 2019, World Report 2020: Rights Trends in Belarus (angol nyelven) (2019. december 10.) Human rights by country – Belarus. Amnesty International Report 2007 . Amnesty International, 2007. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)
13. ↑ Jones, Mark P.: Presidential and Legislative Elections (angol nyelven). The Oxford Handbook of Electoral Systems , 2018 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordhb/9780190258658.001.0001. (Hozzáférés: 2020. május 21.) „"unanimous agreement among serious scholars that... Lukashenko's 2015 election occurred within an authoritarian context."”Levitsky, Steven. Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War. Cambridge University Press, 4, 9–10, 21, 70. o. (2013. július 23.). ISBN 978-0-521-88252-1. OCLC 968631692  (2016. július 23.) „The presidential election in Belarus, October 2015” (angol nyelven). Electoral Studies 42, 304–307. o. DOI:10.1016/j.electstud.2016.02.006. ISSN 0261-3794. (Hozzáférés: 2020. május 21.)  Belarus strongman Lukashenko marks 25 years in power | DW | 10 July 2019 (brit angol nyelven). Deutsche Welle . [2019. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
14. ↑ COUNCIL DECISION 2012/642/CFSP concerning restrictive measures against Belarus. Official Journal of the European Union . Council of the European Union, 2012. október 15. [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)Department of the Treasury: Belarus Sanctions. Government of the United States, 2012. december 5. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)EU slaps sanctions on Belarus leader Lukashenko for crackdown. BBC , 2020. november 6. [2021. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 8.)„Britain and Canada impose sanctions on Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. szeptember 29.. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 13.) COUNCIL IMPLEMENTING REGULATION (EU) 2020/1648 of 6 November 2020 implementing Article 8a(1) of Regulation (EC) No 765/2006 concerning restrictive measures in respect of Belarus Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
    „Swiss freeze assets of Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. december 12.. [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. március 15.)