Archaeplastida

Archaeplastida
Evolúciós időszak: kalimmium – jelenkor Had. Archaikum Proterozoikum Fan.
Fák, füvek és algák a Sprague-folyó közelében
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Csoport: Diaphoretickes Csoport: Archaeplastida
Szinonimák
Plantae Cavalier-Smith, 1981[1] Primoplantae Palmer et al. 2004[2]
Alcsoportok
Rhodophyta Rhodelphidia Glaucophyta Viridiplantae (zöldmoszatok és embriós növények) Picozoa[3][4] Cryptista?
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Archaeplastida témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Archaeplastida témájú kategóriát.

Az Archaeplastida (vagy Plantae sensu lato) fő eukarióta csoport, benne a fotoautotróf vörösmoszatokkal (Rhodophyta), a zöldmoszatokkal, a szárazföldi növényekkel és a Glaucophyta csoporttal.^[5] Tagja még a Rhodophyta ostoros eukariotróf rokona, a nem fotoszintetikus Rhodelphidia és feltehetően a Picozoa is.^[6] Két membránnal körülvett kloroplasztiszokkal rendelkeznek, melyek feltehetően endoszimbiózissal alakultak ki cianobaktérium bekebelezésével.^[7] A kloroplasztiszt tartalmazó többi csoport az amőboid Paulinella kivételével 3 vagy 4 membránnal körülvett kloroplasztiszokat tartalmaznak, ezeket másodlagosan vehették fel zöld- vagy vörösmoszatoktól.^{[* 1]} A vörös- és zöldmoszatokkal szemben a Glaucophyta esetén nincs másodlagos endoszimbiózis.^[9]

Az Archaeplastida sejtjeiben jellemzően nincs centriólum, a mitokondriumok cristái laposak. Általában cellulóztartalmú sejtfaluk van, az energiát keményítőben tárolják. Ezek más eukariótákkal közös jellemzők. Genetikai tanulmányok a fő bizonyítékok arra, hogy az Archaeplastida monofiletikus, ezek alapján a plasztiszok eredete feltehetően közös. Ez azonban vitatott.^[10][11] A bizonyítékok alapján az egyetlen elsődleges endoszimbiózissal szemben nem ismert alternatív történet.^[12] Az eltérő eredetű plasztiszokkal rendelkező fotoszintetikus élőlények, például a barnamoszatok nem a csoport tagjai.

Az Archaeplastidában két fő evolúciós ág van. A vörösmoszatok klorofill a-t és fikobiliproteineket tartalmaznak a legtöbb cianobaktériumhoz hasonlóan, és a kloroplasztiszokon kívül van keményítőjük. A zöld növények klorofill a-t és b-t tartalmaznak, fikobiliproteineket nem, és a kloroplasztiszon belül van keményítőjük.^[13] A Glaucophyta cianobaktériumokra jellemző színanyagot (cianellum) használnak, külső rétegük peptidoglikán.^[14]

Az Archaeplastida nem tévesztendő össze a régebbi, elavult Archiplastideae névvel, mely cianobaktériumokat és más baktériumcsoportokat jelent.^[15][16]

1. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 7-or-9 nevű lábjegyzeteknek
2. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) palmer nevű lábjegyzeteknek
3. ↑ (2021. augusztus 31.) „Phylogenomics invokes the clade housing Cryptista, Archaeplastida, and Microheliella maris”. DOI:10.1101/2021.08.29.458128. (Hozzáférés: 2021. november 25.)  
4. ↑ (2021. november 17.) „Single cell genomics reveals plastid-lacking Picozoa are close relatives of red algae”. Nature Communications 12: 6651 (1), 6651. o. DOI:10.1038/s41467-021-26918-0. ISSN 2041-1723. PMID 34789758. PMC 8599508.  
5. ↑ Ball, S. (2011. január 1.). „The evolution of glycogen and starch metabolism in eukaryotes gives molecular clues to understand the establishment of plastid endosymbiosis”. Journal of Experimental Botany 62 (6), 1775–1801. o. DOI:10.1093/jxb/erq411. PMID 21220783.  
6. ↑ Picozoans Are Algae After All: Study. The Scientist Magazine®
7. ↑ Tikhonenkov, Denis V. (2020). „Predatory flagellates – the new recently discovered deep branches of the eukaryotic tree and their evolutionary and ecological significance”. Protistology 14 (1), Kiadó: Papanin Institute for Biology of Inland Waters, Russian Academy of Sciences. DOI:10.21685/1680-0826-2020-14-1-2.  
8. ↑ Wetherbee, Richard (2018. december 9.). „The golden paradox – a new heterokont lineage with chloroplasts surrounded by two membranes”. Journal of Phycology 22 (2), 257–278. o. DOI:10.1111/jpy.12822. PMID 30536815.  
9. ↑ Handbook of Marine Microalgae: Biotechnology Advances, 29. o. 
10. ↑ Parfrey. L. W. (2006. december 1.). „Evaluating support for the current classification of eukaryotic diversity”. PLOS Genetics 2 (12), e220. o. DOI:10.1371/journal.pgen.0020220. PMID 17194223. PMC 1713255.  
11. ↑ Kim, E (2008. július 1.). „EEF2 analysis challenges the monophyly of Archaeplastida and Chromalveolata”. PLOS ONE 3 (7), e2621. o. DOI:10.1371/journal.pone.0002621. PMID 18612431. PMC 2440802.  
12. ↑ (2014) „Monophyly of Archaeplastida supergroup and relationships among its lineages in the light of phylogenetic and phylogenomic studies. Are we close to a consensus?”. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 83 (4), 263–280. o. DOI:10.5586/asbp.2014.044.  
13. ↑ (2001. szeptember 1.) „The unique features of starch metabolism in red algae”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 268 (1474), 1417–1422. o. DOI:10.1098/rspb.2001.1644. PMID 11429143. PMC 1088757.  
14. ↑ Adl, S.M. (2005). „The New Higher Level Classification of Eukaryotes with Emphasis on the Taxonomy of Protists”. Journal of Eukaryotic Microbiology 52 (5), 399–451. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2005.00053.x. PMID 16248873.  
15. ↑ Copeland, H. F.. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books, 29. o. (1956) 
16. ↑ Bessey, C. E. (1907). „A Synopsis of Plant Phyla”. Univ. Nebraska Studies 7, 275–358. o.  

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>