Avarok

Nem tévesztendő össze a következővel: Kaukázusi avarok.

Az avarok észak-ázsiai eredetű nomád nép, amely a 6. században Közép-Európába költözött és ott egy erős birodalmat hoztak létre. Több mint kétszáz évig ők voltak a legfontosabb hatalom a frank és a bizánci birodalom között. A birodalmuk, az Avar Kaganátus Baján kagán vezetésével (562–602) a fénykorát élte. Nagy Károly azonban hódító háborúi során legyőzte őket és így az avarok a 9. század elején elvesztették politikai jelentőségüket, nem sokkal később kulturális identitásukat is.^[1]

Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is sokáig vitatott volt. Sok történész már a 18. század végétől a Kínától északra fekvő, a mai Mongólia területén létrejött Zsuanzsuan Birodalomhoz kötötte az eredetüket.^[2][3] A hsziungnukkal és a heftalitákkal is kapcsolatba hozzák őket.

Az avarokat hagyományosan a zsuanzsuanokkal azonosították.^[4][5] Sok történész szerint a fő zsuanzsuan törzsek mongol nyelvűek voltak, de számos török törzset is leigáztak ^[6] és magukba olvasztottak.

A 2020-as évek archeogenetikai kutatásai megerősítették, hogy az avarok 7. századi vezető rétege egyértelműen visszavezethető a mai Mongólia területére, annak is a Zsuan-zsuan időszakára (i. u. 330–552), ahol a 6. század közepén a zsuanzsuanok birodalmának hanyatlása, illetve a türkök felemelkedése távozásra kényszerített egy nagyobb nomád népcsoportot. Az emberiség történetének egyik leggyorsabb népvándorlása során nyugat felé haladva az avarok hat év alatt a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppevidékre érkeztek,^[7] ahol több nomád törzset is hódoltattak, majd tovább vonultak és tíz év múlva a Kárpát-medencét aztán már ez a vegyes, különféle sztyeppei forrásokból táplálkozó népesség foglalta el.^[8]

A vezető réteg zárt csoportja genetikailag 90%-ban belső ázsiai eredetű, és az avar honfoglalás után is még bő fél évszázadig nem keveredett a helyiekkel. A maradék 10% nyugati genetikai komponens is még Ázsiából érkezett, amit az mutat, hogy ezt a vonalat a késői zsuanzsuan korszak egyik előkelőjében is kimutatták. Az avar elit családi kapcsolataiban az apai vonal a domináns, de a változatos ázsiai anyai vonalak azt jelzik, hogy az avar honfoglalásban a nők is nagy szerepet játszottak.^[9]

Az avarok vezették be először a kengyelt Európában és gyakorlatilag semmilyen írott forrást nem hagytak maguk után.^[10]

A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. A Kaukázusban élő mai avarokkal való kapcsolatuk vitatott.

Kárpát-medencei történetük során korai avar kort és késő avar kort különböztethetünk meg. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja (onogur magyarok).^[11]

1. ↑ Heinz Dopsch. STEPPENVÖLKER IM MITTELALTERLICHEN OSTEUROPA – HUNNEN, AWAREN, UNGARN UND MONGOLEN. Hozzáférés ideje: 2024. április 23. 
2. ↑ Avar | People, Empire, & Origin | Britannica (angol nyelven) (2024. augusztus 6.). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 17. 
3. ↑ Mark, Joshua J.. Avars (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 17. 
4. ↑ Таскин В. С. Материалы по истории древних кочевых народов группы дунху / Н. Ц. Мункуев. — Москва: Наука, 1984. — С. 4. — 487 с.
5. ↑ Комиссаров С. А., Шульга Д. П. Аварские древности как возможная основа для выделения археологических памятников жужаней // Вестник Новосибирского государственного университета. Серия: История. Филология. — 2009. — Т. 8, вып. 5. — С. 186—188. — ISSN 1818-7919.
6. ↑ Конрад Н. И. Избранные труды: история. — Москва: Наука, 1974. — С. 348. — 472 с. (oroszul)
7. ↑ KKJM 33. o.
8. ↑ KKJM 11. o.
9. ↑ Avar honfoglalás
10. ↑ Walter Pohl: The Avars. 2018–12–15. ISBN 978-1-5017-2940-9 Hozzáférés: 2024. augusztus 17.  
11. ↑ László Gyula: Árpád népe

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „megj” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="megj"/>