Bazilika

A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről
A speyeri dóm
A de Salta bazilika Argentínában
Az esztergomi bazilika a Duna felől
Szent István-bazilika, Budapest
Szent István-bazilika, Székesfehérvár
A pécsi bazilika
Az egri bazilika
Az égő székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (képes krónika)

A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom. A háromhajós (ritkábban egy- vagy öthajós) térben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, s a gádorfalon, azaz a főhajónak az oldalhajók tetőzete fölé emelkedő oldalfalán sorakozó ablakokon jut be a fény. A név az ógörög βασίλειος στοά (baszileiosz sztoa), vagy βασιλική στοά (basziliké sztoa) kifejezés rövidítése és magyarosított változata. Jelentése: a „király csarnoka”, illetve „királyi csarnok”.

A bazilika lehet egy templom egyházi rangja is. Eszerint megkülönböztetünk kisbazilikákat (basilica minor) és nagybazilikákat (basilica maior).

Napjainkban alaprajzi megoldásától függetlenül a bazilika elnevezést alkalmazzák kiemelt jelentőségű katolikus templomokra is.

A köznyelvben a bazilika gyakran a székesegyház (katedrális, dóm) szinonimája. Ez a rokonítás azonban téves, lévén a székesegyház a püspök széktemploma. Egy templom tehát akkor is lehet székesegyház, ha nem bazilika – és fordítva.


© MMXXIII Rich X Search. We shall prevail. All rights reserved. Rich X Search