Canberra

	Canberra
; Canberra címere	; Canberra zászlaja
	Becenév: Bozót főváros
	Közigazgatás
Ország	Ausztrália
Terület (közig. egység)	Ausztráliai fővárosi terület
Alapítás éve	1913
Irányítószám	2600 – 2609
Körzethívószám	0251; 0252; 0261; 0262;
Testvérvárosok	Lista Nara (1993. október 26. – ); Peking (2000. szeptember 14. – ); Dili (2004. június 7. – ); Wellington City (2016. július 6. – ); Brazíliaváros; Jangcsou (1997–); Monterrey; Hangcsou (1998. október 29. – );
	Népesség
Teljes népesség	381 488 fő (2014)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	550 m
Terület	471,78 km²
Időzóna	AEST (UTC+10); AEDT (UTC+11)
	Elhelyezkedése
	d. sz. 35° 17′ 35″, k. h. 149° 07′ 37″Koordináták: d. sz. 35° 17′ 35″, k. h. 149° 07′ 37″
	Canberra weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Canberra témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Ausztrália fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Canberra (egyértelműsítő lap).

Canberra Ausztrália fővárosa.^[1] A város 358 000 fős lakosságával a legnagyobb népességű város a szárazföld belsejében fekvő települések között, valamint az Ausztrál Államszövetség nyolcadik legnagyobb városa. A város az Ausztráliai fővárosi terület északi részén helyezkedik el, Sydney-től 280 kilométernyire délnyugatra, Melbourne-től 660 kilométernyire északkeletre. Canberra helyének kiválasztása a nemzet fővárosa számára 1908-ban történt egy megegyezés eredményeként, amely a két legnagyobb népességű – egymással mindig is versengő – város, Sydney és Melbourne között jött létre. A canberrai lakosokat az ausztrálok maguk között „Canberran”-nak hívják (a. m. „canberrai”).^[2]

A városképet nagyban befolyásolták a parkosítási mozgalmak. A város jelentős zöldfelülettel rendelkezik, amit beceneve, a „bozótfőváros” is tükröz, bár eleinte korántsem ebben az értelemben használták, hanem gúnynévként kapta, amiért a bozótokkal borított pusztában kellett létrehozni a semmiből.^[3] Canberra növekedését és fejlődését hátráltatták a világháborúk és a nagy gazdasági világválság, majd különböző városfejlesztési testületeket hoztak létre, hogy áttekintsék a város fejlődését. A nemzet fővárosa virágzó nagyvárossá vált a második világháború után, mert az akkori miniszterelnök, Sir Robert Menzies szorgalmazta fejlődését és a National Capital Development Commission megalakult végrehajtói hatalommal. Bár az Ausztráliai fővárosi terület napjainkban önálló kormányzattal rendelkezik, az ausztrál államközösség kormányzata mégis némi hatást gyakorol rá a National Capital Authorityn keresztül.

Ausztrália kormányzati központjaként Canberra ad otthont a ausztrál parlament épületének, az Egyesült Királyság képviselőjének, a főkormányzónak, az Ausztrál Legfelsőbb Bíróságnak, valamint számos kormányzati irodának és részlegnek. Itt található sok országos jelentőségű szociális és kulturális intézmény, mint például az Ausztrál Háborús Emlékhely, az Ausztrál Nemzeti Galéria, az Ausztrál Nemzeti Egyetem, az Ausztrál Királyi Pénzverde, az Ausztrál Sportintézet, az Ausztrál Nemzeti Múzeum és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár. Az ausztrál hadsereg tisztjeit a duntrooni Királyi Katonai Főiskolán képezik ki, valamint az Ausztrál Védelmi Erők Akadémiája is a fővárosban helyezkedik el.

Az Ausztráliai fővárosi terület független minden egyéb területtől és az államközösség többi tagállamaitól, hogy megelőzzék azt, hogy az államközösség székhelyével járó előnyökre bármelyikük is jogot formáljon. Az Ausztráliai fővárosi terület képviselői szavazati joggal bírnak az államközösség országgyűlésében, és közben a fővárosi területnek is megvan a maga törvényhozó testülete és kormánya, a tagállamokhoz hasonlóan.

Mivel a városban magas a közszolgák száma, az államközösség kormánya nagy mértékben hozzájárul az állam bruttó termékéhez, és a legnagyobb munkáltató Canberrában, habár már nem az egyetlen. Az országos átlaghoz viszonyítva a munkanélküliség aránya alacsonyabb és az átlagjövedelem magasabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, míg lakosságának átlagéletkora alacsonyabb. Az ingatlanárak viszonylag magasnak számítanak, részben a szigorú fejlesztési szabályozásoknak köszönhetően.

↑ Macquarie ABC Dictionary. The Macquarie Library, 144. o. (2003). ISBN 1-876429-37-2
↑ The Sydney Morning Herald. 7 September 1954 (pg 2)
↑ Clare Sibthorpe: Who first coined the term 'The Bush Capital'?, (ABC News, 2017. november 26.)

[1] Macquarie ABC Dictionary. The Macquarie Library, 144. o. (2003). ISBN 1-876429-37-2

[2] The Sydney Morning Herald. 7 September 1954 (pg 2)

[3] Clare Sibthorpe: Who first coined the term 'The Bush Capital'?, (ABC News, 2017. november 26.)

[1]

[2]

[3]