Hagia Szophia

Lásd még: Szent Szófia-székesegyház (egyértelműsítő lap)

Hagia Szophia
Település	Fatih Isztambul
Ország	Törökország
Vallás	iszlám
Védőszent	Jézus
Névadó	Szent Bölcsesség
Építési adatok
Stílus	bizánci építészet bazilika
Építés kezdete	532
Építés befejezése	537
Építtető	I. Constantinus római császár
Építész(ek)	Iszidórosz Anthemiosz
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	356
Típus	Kulturális világörökségi helyszínekKulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV
Felvétel éve	1985
Elhelyezkedése
Hagia Szophia Pozíció Isztambul térképén
é. sz. 41° 00′ 30″, k. h. 28° 58′ 48″41.008333333333, 28.9841.008333°N 28.980000°EKoordináták: é. sz. 41° 00′ 30″, k. h. 28° 58′ 48″41.008333333333, 28.9841.008333°N 28.980000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hagia Szophia témájú médiaállományokat.

Az Hagia Szophia (ejtsd: ajía szofía, görög betűkkel: Ἁγία Σοφία; latinul: Sancta Sophia; törökül: Ayasofya; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent [= isteni] Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. 1453-tól, Konstantinápoly oszmán kézre kerülésétől kezdve 1934-ig mecsetként használták, 1934 és 2020 között múzeumként volt látogatható, 2020 júliusa óta azonban újra mecsetként funkcionál.

Neve kezdetben Nagytemplom (Megalé Ekklészia; Ecclesia Magna) volt. Az akkori általános közvélekedés szerint nem volt hozzá fogható méretű templom az egész korabeli „keresztény világ”-ban. Az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, melynek szellemében az épület domináns eleme a kupola. Ezt a fő stílusjegyet fejlesztette tovább az oszmán építészet Mimar Szinán építészzseni vezetésével a 16. században.