Hangul

Ebben a szócikkben a koreai nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Hangul
csoszongul (fent) illetve hangul (lent)
Típus	ábécé
Nyelvek	koreai nyelv
Alkotó	Nagy Szedzsong
Időszak	1440-es évektől napjainkig
Irány	balról jobbra
Unicode-tartomány	U+AC00–U+D7AF, U+1100–U+11FF, U+3130–U+318F, U+3200–U+32FF, U+A960–U+A97F, U+D7B0–U+D7FF, U+FF00–U+FFEF
ISO 15924	Hang
A Wikimédia Commons tartalmaz Hangul témájú médiaállományokat.

A hangul a koreai nyelv ábécéje, amelynek kialakítását hagyományosan Nagy Szedzsong királynak tulajdonítják az 1440-es években.^[1] Az egyik leginkább tudományosnak tartott, jelenleg is használatban lévő ábécé a világon.^[2] A nyelvet korábban handzsával, azaz a koreai nyelvre adaptált kínai írásjegyekkel írták. Bár Szedzsong hivatalossá tette a hangult, a konfucianizmus és a kínai kultúra befolyása miatt egészen 1945-ig nem nagyon használták.^[1] A hangul a hivatalos írásmód Észak-Koreában és Dél-Koreában. A két változat között van némi eltérés a helyesírásban és a kiejtésben, továbbá Északon csoszongul a megnevezése.

A hangul összesen 24 gyökből (betűből) áll, 10 magánhangzóból és 14 mássalhangzóból.^[1] A gyökök a latin írással ellentétben nem feltétlenül egymást követik, hanem egységekbe rendeződnek. Egy egység egy szótagot jelöl, például a han szótag írásképe 한, amely három gyökből (betűből) áll, ezek a ㅎ h, az ㅏ a és az ㄴ n. Egy egység kettő–öt gyökből állhat, ebből egy mindenképpen mássalhangzó és egy magánhangzó. Összesen 11 172 egységet lehet a segítségükkel létrehozni,^[3] azonban nem mindegyik létező szótag a nyelvben.

A hangul rendszert bevezető, 1446-ban publikált Hunmindzsongum dokumentum 1997-ben bekerült az UNESCO A világ emlékezete programjába.^[4]

1. ↑ ^{a b c} Hangul. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
2. ↑ Gökmen, M. Ertan. „THE AESTHETIC FEATURES OF KOREAN ALPHABETIC SYSTEM-HANGUL”. Dil Dergisi (137), 64-71. o, Kiadó: Ankara Üniversitesi Türkçe ve Yabancı Dil Araştırma ve Uygulama Merkezi TÖMER. DOI:10.1501/Dilder_0000000077. ISSN 1300-3542. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)  
3. ↑ Developing OpenType Fonts for Korean Hangul Script (1 of 3): Introduction. Microsoft. [2012. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
4. ↑ Hunminjeongum Manuscript. UNESCO. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)