Hathor

Hathor
Vallásókori egyiptomi
Hieroglifa
O10
Szerepetermékenységistennő
Nem
Szülei
Házastárs
GyermekeiBásztet
A Wikimédia Commons tartalmaz Hathor témájú médiaállományokat.

Hathor (ḥwt-ḥr.w,Hórusz háza”) ókori egyiptomi istennő, a szépség, az öröm, a szerelem és anyaság istennője.[1] Az ókori Egyiptom történelme során az egyik legfontosabb és legnépszerűbb istenség, az uralkodók, előkelők és a köznép egyaránt tisztelték. A sírokban gyakran ábrázolják „a Nyugat úrnőjeként”, amint az elhunytat köszönti a túlvilágon. A zene, a tánc, az idegen földek és a termékenység istennőjeként is tisztelték; úgy tartották, ő segít az anyáknak a szülésnél,[2] emellett a bányászok védelmezője is volt.[3] Leggyakrabban tehénistennőként ábrázolják, szarvakkal, melyek közt napkorongot tart, rajta ureusszal. A későbbi korokban két tollat és menat-nyakéket is visel.

Kultusza a predinasztikus kor előttre nyúlik vissza, így pontosan nem deríthető ki, honnan ered, de lehetséges, hogy a termékenységet és általában a természetet tisztelő predinasztikus kultuszokból alakult ki, melyet a tehenek jelképeztek.[4] Lehetséges, hogy ő az a tehénistennő, akit a Narmer-palettán és egy, az I. dinasztia idejéből fennmaradt kőurnán is ábrázolnak, ami arra utal, égistennőként is tisztelték, és kapcsolatba hozták Hórusszal, akit napistenként ő őrzött magában.[4]

Az egyiptomiak a valóságot többrétegűnek tekintették, ahol az istenségek különböző okokból gyakran egymásba olvadtak, miközben megőrizték egyedi attribútumaikat és mítoszaikat is; ezt nem ellentmondásnak tekintették, hanem egymás kiegészítésének.[5] Így alakult ki, hogy Hathor napistennek hol az anyja, hol a lánya, hol a felesége; Íziszhez hasonlóan néha Hórusz anyjaként is említik, és Básztettel hozzák összefüggésbe.[4]

A római kortól kezdve gyakorivá vált, hogy a megigazult halottak közül a nőket Hathorral azonosították; korábban nemtől függetlenül mindenkit Ozirisszal.[6]

Az ókori görögök Aphroditével azonosították.[7]

  1. The ancient Egyptian pyramid texts, Peter Der Manuelian, translated by James P. Allen, p. 432, BRILL, 2005, ISBN 90-04-13777-7
  2. The Illustrated Encyclopedia of Ancient Egypt, Lorna Oakes, Southwater, pp. 157–159, ISBN 1-84476-279-3
  3. Spotlights on the Exploitation and Use of Minerals and Rocks through the Egyptian Civilization. Egypt State Information Service, 2005. [2008. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 20.)
  4. a b c Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), pp. 157–161, Berkley Reference, 2003, ISBN 0-425-19096-X
  5. Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), p. 106, Berkley Reference, 2003, ISBN 0-425-19096-X
  6. Oxford Guide to Egyptian Mythology, Donald B. Redford (Editor), p. 172, Berkley Reference, 2003, ISBN 0-425-19096-X
  7. "Isis in the Ancient World", Reginald Eldred Witt, p. 125, JHU Press, 1997. ISBN 0-8018-5642-6

© MMXXIII Rich X Search. We shall prevail. All rights reserved. Rich X Search