Irak

	Iraki Köztársaság
	جمهورية العراق ; al-Dzsumhúrija al-Irákijja (arabul); كۆماری عێراق; Komara Iraké (kurdul)
; Irak zászlaja	; Irak címere
	Nemzeti mottó: الله أكبر (arabul) („Isten a legnagyobb”); Nemzeti himnusz: Mavtiní ;
Fővárosa	Bagdad
	é. sz. 33° 18′, k. h. 44° 23′33.300000°N 44.383333°EKoordináták: é. sz. 33° 18′, k. h. 44° 23′33.300000°N 44.383333°E
Legnagyobb város	Bagdad
Államforma	köztársaság
	Vezetők
Elnök	Abdul Latif Rasíd
Miniszterelnök	Mohammed Sia asz-Szudáni
Hivatalos nyelv	arab, kurd
Beszélt nyelvek	török, asszír, örmény
az Oszmán Birodalomtól	1919. október 1.
az Brit Birodalom tól	1932. október 3.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete; Arab Liga; Iszlám Konferencia Szervezete; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank; Nemzetközi Fejlesztési Társulás; Nemzetközi Pénzügyi Társaság; Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség; Afrikai Gazdaságfejlesztési Arab Bank; Gazdasági–Társadalmi Fejlesztési Arab Alap; Arab Valutaalap; Interpol; Vegyifegyver-tilalmi Szervezet; UNESCO; Egyetemes Postaegyesület; Nemzetközi Távközlési Egyesület; Kőolaj-exportáló Országok Szervezete; Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet; Meteorológiai Világszervezet; Egészségügyi Világszervezet; World Customs Organization;
	Népesség
Népszámlálás szerint	38 274 618 fő (2017)
Rangsorban	36
Becsült	42 100 000 fő (2022)
Rangsorban	36
Népsűrűség	93 fő/km²
GDP	(forrás: CIA World Factbook)
Összes	93,8 milliárd dollár (89) ; PPP: 112,8 milliárd dollár
Egy főre jutó	3240 dollár ; PPP: 3900 dollár
	Földrajzi adatok
Terület	438 317 km²
Rangsorban	58
Víz	1,1%
Időzóna	MSK (UTC+3) ; nincs (UTC+3)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	iraki dinár (IQD)
Nemzetközi gépkocsijel	IRQ
Hívószám	964
Segélyhívó telefonszám	112; 104; 115; 122; 100;
Internet TLD	.iq
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug; AC power plugs and sockets: British and related types; BS 1363;
Közlekedés iránya	jobb
	A Wikimédia Commons tartalmaz Iraki Köztársaság témájú médiaállományokat.
	Irak elhelyezkedése Irán Szíria Törökország Jor. Kuvait Szaúd-Arábia BAGDAD Moszul Erbíl Szulejmánijja Kirkuk Szamarra Ramádi Rutba Kerbela Hilla Kút Nedzsef Amára Nászirijja Baszra Kaszr Tigris Tartar-tó Milh-tó Eufrátesz Satt; el-; Arab Perzsa-; öböl
	térkép szerkesztése

Nem tévesztendő össze a következővel: IRAK (interleukin-1-receptor-asszociált kináz).

Irak (arabul العراق, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten. Délről Szaúd-Arábia és Kuvait, nyugatról Jordánia, északnyugatról Szíria, északról Törökország, keletről pedig Irán (Kurdisztán tartomány) határolja. Rövid tengerpartja a Perzsa-öbölnél fekszik.

Szaddám Huszein országának nyugati lerohanása a térség tartós destabilizációjához vezetett,^[4] nem hozott békét és jólétet.^[5] Polgárháborúhoz hasonló körülmények, terrortámadások és erőszakos bűncselekmények ezrei történtek Irak 2003-tól 2011-ig tartó megszállása során, mind a különböző iraki csoportok között, mind a nyugati megszálló csapatok ellen. Bár az Egyesült Államok iraki jelenléte 2011-ben véget ért,^[6] 2013 végétől további háború dúlt az iraki kormányerők és az ISIS (Iszlám Állam) iszlamistái között is, akik meghódították a nemzeti terület egy részét. A csoport észak-iraki offenzívája gyors területi terjeszkedéssel járt és az amerikai csapatok visszatérését és egy újabb, évekig tartó háborút hozott, amely 2017-ig tartott. Irán is beavatkozott és 2014 óta erősen érezteti a befolyását a pártokon és a homeinista milíciacsoportokon keresztül.^[7] 2018-ban Törökország indított katonai műveleteket az észak-iraki kurd szeparatista harcosok felszámolására.^[8] Míg az iraki parlamenti választásokat 2018-ban Muktada el-Szadr síita pap politikai koalíciója nyerte meg,^[9] ezzel az ország Iránhoz közeledett. 2018 óta súlyos, erőszakba torkolló polgári zavargások rázták meg az országot a korrupció, a munkanélküliség, a rossz közszolgáltatás, továbbá az USA és más országok beavatkozása ellen tiltakozva.^[5]^[10]^[11]

Bár az országot stratégiai fekvésű,^[12] feltörekvő középhatalomnak tekintik,^[13] és a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik,^[14] a 2020-as évek elején a biztonsági helyzete és a politikai bizonytalanság miatt továbbra sem vonzó a külföldi befektetők számára.^[5]

↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
↑ Worldometers
↑ Worldometers 2022
↑ http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150911-9-11-al-kaida-oszama-bin-laden-terrortamadas-ifj-george-w-bush-muszlim-fundamentalistak.html
↑ ^a ^b ^c Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) BTI nevű lábjegyzeteknek
↑ Basu, Moni. „Deadly Iraq war ends with exit of last U.S. troops”, CNN.com, 2011. december 18. (Hozzáférés: 2011. december 18.)
↑ Robinson, Kali: How Much Influence Does Iran Have in Iraq?, 2022. október 18. [2023. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ „Turkey will drain 'terror swamp' in Iraq's Qandil, Erdogan says”, Reuters, 2018. június 11.
↑ „Cleric Moqtada al-Sadr's bloc wins Iraq election”, Reuters, 2018. május 12.
↑ Al Jazeera and News Agencies. (5 October 2019). "Iraq protests: All the latest updates." Al Jazeera website Retrieved 5 October 2019.
↑ Press, Associated. „Protesters storm Iraq parliament again amid unrest over Iran-backed groups”, The Guardian, 2022. július 30. (Hozzáférés: 2024. január 7.) (brit angol nyelvű)
↑ Iraq – The northeast | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com . (Hozzáférés: 2022. január 5.)
↑ A Balancing Act | Strategic Monitor 2018–2019 (angol nyelven). www.clingendael.org . (Hozzáférés: 2022. január 5.)
↑ Oil Reserves by Country - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2024. július 12.)

[b9afa65b0872528113472db065673a53e65e8a2f-1] Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)

[2] Worldometers

[3] Worldometers 2022

[4] ttp://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20150911-9-11-al-kaida-oszama-bin-laden-terrortamadas-ifj-george-w-bush-muszlim-fundamentalistak.html

[BTI-5] Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) BTI nevű lábjegyzeteknek

[cnn-dec11-6] Basu, Moni. „Deadly Iraq war ends with exit of last U.S. troops”, CNN.com, 2011. december 18. (Hozzáférés: 2011. december 18.)

[7] Robinson, Kali: How Much Influence Does Iran Have in Iraq?, 2022. október 18. [2023. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva].

[8] „Turkey will drain 'terror swamp' in Iraq's Qandil, Erdogan says”, Reuters, 2018. június 11.

[9] „Cleric Moqtada al-Sadr's bloc wins Iraq election”, Reuters, 2018. május 12.

[Al_Jazeera_website-10] Al Jazeera and News Agencies. (5 October 2019). "Iraq protests: All the latest updates." Al Jazeera website Retrieved 5 October 2019.

[11] Press, Associated. „Protesters storm Iraq parliament again amid unrest over Iran-backed groups”, The Guardian, 2022. július 30. (Hozzáférés: 2024. január 7.) (brit angol nyelvű)

[12] Iraq – The northeast | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com . (Hozzáférés: 2022. január 5.)

[13] A Balancing Act | Strategic Monitor 2018–2019 (angol nyelven). www.clingendael.org . (Hozzáférés: 2022. január 5.)

[14] Oil Reserves by Country - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2024. július 12.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]