Katolicizmus [vagy katolikus kereszténység] (καθολικισμός) |
kereszténység |
|
Bár a kereszt általános jelképe a keresztényeknek, de azt – különösképpen Krisztus keresztrefeszített testének ábrázolásával (feszület latinul crucifixus)[1] – a katolikusokhoz szokták elsősorban kötni. |
|
A világ országainak katolikus népessége százalékban számítva. |
|
Kialakult | 1. század (a főbb tanok többsége a 4. századig fogalmazódott meg) |
Alapító | Jézus Krisztust tekintik annak |
Római pápa | Ferenc (2013 óta) |
Szent iratok | Biblia |
Felekezetek | Főáramlat: római katolikusok Csatlakozottak: keleti katolikusok Kései kiváltak: ókatolikusok |
|
Korábban | 1) Ókor: Nyugatrómai Birodalom 2) Középkor: majdnem minden nem kelet-európai európai ország 3) Újkor: Spanyol Királyság, Portugál Királyság, itáliai fejedelemségek, Francia Királyság, Belga Királyság, délnémet fejedelemségek, Habsburg Birodalom, Lengyel Királyság, Horvát Királyság, Magyar Királyság |
Fő vallás | Spanyolország, Portugália, Olaszország, Franciaország, Belgium, Írország, Ausztria, Lengyelország, Litvánia, Horvátország, Magyarország, közép- és dél-amerikai államok |
Követők száma | (2008) kb. 1 100 000 000 fő[2][3][4][5] |
a világ lakosságának | (2007) 16,9 %-a[6] |
|
|
Apostolok | Szent Péter (†67), Szent Pál (†67) |
egyházatyák | Szent Ambrus (†397), Szent Jeromos (†420), Hippói Szent Ágoston (†430), Nagy Szent Gergely (†604) |
Főbb események:
29/33 – Jézus halála és feltámadása 1. század – apostolok kora 2. századtól – ókeresztény kor 4.–6. század – egyházatyák kora 313 – milánói ediktum 325 – Első nikaiai zsinat 381 – Első konstantinápolyi zsinat 431 – Efezusi zsinat 451 – Khalkédóni zsinat 553 – Második konstantinápolyi zsinat 756 – pápai állam megalakulása 1054 – az első egyházszakadás 11.–13. század – pápaság fénykora 13. század – skolaszticizmus kora 1378–1417 – Nagy nyugati egyházszakadás 1447–1521 – reneszánsz pápák 1517 – reformáció kezdete 1545–1563 – tridenti zsinat 17. század – ellenreformáció 1869–1870 – első vatikáni zsinat 1962–1965 – második vatikáni zsinat |
A katolicizmus a kereszténység azon ága, amely elismeri a pápa és a vele közösségben lévő püspökök tekintélyét, különösen tanaik meghatározása, közvetítése és istentiszteletük megszervezése tekintetében. A Földön élő mintegy 1,36 milliárd névleges katolikussal (2022)[7] ez a legnagyobb keresztény felekezet.
A katolikus jelző a nikaiai hitvallásra utal és egyetemest, általánost jelent.[8] Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon > feszület, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Number of Catholics and Priests Rises. Zenit News Agency, 2007. február 12. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 21.)
- ↑ CIA World Factbook. United States Government Central Intelligence Agency, 2008. [2010. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 22.)
- ↑ Mapping the Global Muslim Population: A Report on the Size and Distribution of the World's Muslim Population: Main Page, Pew Research Center. There are 1.5 billion Muslims, nearly a billion of whom are Sunnite (nearly 90% of Muslim population), thus the latter forming the second largest single religious body.
- ↑ Todd Johnson, David Barrett, and Peter Crossing, "Christianity 2010: A View from the New Atlas of Global Christianity", International Bulletin of Missionary Research, Vol., 34, No.1, January 2010, pps.29-36
- ↑ The World Factbook 2008., International Journal For Religious Freedom Vol 5.
- ↑ VATICAN NEWS, 2022.
- ↑ Yves Bruley, Histoire du catholicisme, Paris, PUF, Que sais-je 365, 2010, p. 3-4 (ISBN 978-2-13-058596-1). (franciául)