Kutya

Kutya
Mudi, magyar kutyafajta
Mudi, magyar kutyafajta
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Alcsalád: Valódi kutyaformák (Caninae)
Nemzetség: Kutyák (Canini)
Nem: Canis
Faj: C. lupus
Alfaj: C. l. familiaris
Tudományos név
Canis lupus familiaris
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Canis familiaris
  • Canis familiaris domesticus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kutya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kutya témájú médiaállományokat és Kutya témájú kategóriát.

Kutyakiképzés
Bernáthegyi
Szibériai huskyk

A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus) egy mára kihalt alfajának háziasított formája. Valószínűleg a legrégebben háziasított állatfaj. Az egyetlen olyan emlős állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt. A kutyákat szokás a társállatok sorában emlegetni.

Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.

A kutyák munkatársként vagy munkaerőként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként, társállatként egyaránt szolgálják az embereket. Kelet-Ázsiában (vagy éhínség idején a világ többi részén is) emberi táplálék is lehet belőlük, ilyen célra tenyésztett fajta például a csau csau.[1][2]

  1. Csau-Csau
  2. Kutyatár

© MMXXIII Rich X Search. We shall prevail. All rights reserved. Rich X Search