Magyar nyelv

Ez a szócikk Magyarország hivatalos nyelvéről szól. Hasonló címmel lásd még: Magyar Nyelv (folyóirat).

Magyar nyelv
Beszélik	Magyarország, Szlovákia, Csehország, Szerbia, Románia, Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Ausztria, Izrael, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Németország, Mexikó
Terület	Közép-Európa
Beszélők száma	kb. 15 millió fő
Nyelvcsalád	Uráli    Finnugor     Ugor
Írásrendszer	Latin írás Székely-magyar rovás Magyar Braille
Rang	62. (a világon) 14. (Európában)
Hivatalos állapot
Hivatalos	Magyarország Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia) Szlovénia (regionális) Ausztria (regionális) Európai Unió
Nyelvkódok
ISO 639-1	hu
ISO 639-2	hun
ISO 639-3	hun
A magyar nyelv elterjedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar nyelv témájú médiaállományokat.

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a moldvai csángó önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez esetben a moldvai csángó lenne a magyar legközelebbi rokonnyelve.^[1]

A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.^[2] A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja.^[3] A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.^{[4][5][6][7][8]} Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani (lásd még: Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról). Az áltudományos nyelvrokonítás ismérveit lásd itt: Alternatív nyelv-összehasonlítás.

A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdély), Szlovákia (Felvidék), Szerbia (a Vajdaság), Ukrajna (Kárpátalja), Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén.

A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Ezenkívül a magyar az egyik hivatalos nyelv a Vajdaságban, valamint Szlovénia három községében (Dobronak, Őrihodos és Lendva). A kisebbségi nyelvek jogait legutóbb 2011-ben szabályozták.^[9] A magyar jelnyelvet 2009 novemberében tették hivatalossá,^[10] ami 2010 júliusától érvényes.

A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legbeszéltebb nyelv,^[11] valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik.

A magyar agglutináló nyelv. A magyar írásrendszer a latin ábécé bővített változata.

1. ↑ Korunk - 2005. február - EPA
2. ↑ Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz (magyar nyelven). elte.hu, 2024. április 13. [2010. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 11.)
3. ↑ Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg
4. ↑ Mongolozva magyaroztak a román drukkerek (magyar nyelven). mandiner.hu, 2023. március 29.
5. ↑ „Mongolok,“ sértegetik a magyarokat a Slovan ultrái. A jegyeladással azonban gondjaik vannak (magyar nyelven). korkep.sk, 2022. július 17.
6. ↑ Slota szerint undorító, szőrös lovakon jöttünk a Kárpát-medencébe (magyar nyelven). index.hu, 2010. április 17.
7. ↑ Magyarellenesség Szlovákiában (magyar nyelven). felvidek.ma, 2008. augusztus 26.
8. ↑ „A magyarok szerbfaló mongolok” – A 100 éves elcsatolás vezéralakjai – I. rész (magyar nyelven). delhir.info, 2018. november 20.
9. ↑ http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV
10. ↑ http://www.e-nyelv.hu/2009-11-11/hivatalos-lett-a-magyar-jelnyelv/
11. ↑ en:List of languages by number of native speakers