Moszkva

Ez a szócikk Oroszország fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Moszkva (egyértelműsítő lap).

Moszkva (Москва)
Az óramutató járása szerint: Szpasszkaja-torony, felhőkarcolók, Vörös tér, Nagyszínház, az Állami Egyetem főépülete, Megváltó Krisztus-székesegyház
Moszkva címere Moszkva zászlaja
egyéb neve(i): a harmadik Róma
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Moszkva
Rang	főváros
Alapítás éve	1147
Városi jogokat kapott	1147
Polgármester	Szergej Szemjonovics Szobjanyin
Irányítószám	101ххх–129ххх
Körzethívószám	+7 495 és +7 499
Autórendszám kódja	77, 177, 777, 97, 197, 797, 99, 199, 799
Testvérvárosok	Lista Berlin Delhi Madrid Tel-Aviv Teherán Peking Valenciennes London Ljubljana Buenos Aires Asztana Athén Düsseldorf Bécs Bangkok Belgrád Zágráb Ankara Ulánbátor Biskek Szöul Havanna Szevasztopol Dubaj Tokió Phenjan Baku
Népesség
Teljes népesség	13 274 285 fő (2025. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	118–225 m
Terület	2561,5 km²
Időzóna	moszkvai idő, UTC+03:00, Europe/Moscow
Elhelyezkedése
é. sz. 55° 45′ 02″, k. h. 37° 37′ 03″55.750555555556, 37.617555.750556°N 37.617500°EKoordináták: é. sz. 55° 45′ 02″, k. h. 37° 37′ 03″55.750555555556, 37.617555.750556°N 37.617500°E
Moszkva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkva témájú médiaállományokat.

Moszkva (oroszul: Москва, németül: Moskau, latinul: Moscua) Oroszország fővárosa. Az ország elsődleges politikai, kulturális, gazdasági, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekvő szövetségi jelentőségű város. Évszázadok óta az egyetemes kultúra egyik legkiemelkedőbb csomópontja, az egyik legfontosabb ortodox keresztény vallási központ, „a harmadik Róma”. Több mint 2500 km²-es területével és 13 millió lakosával Európa legnagyobb és legnépesebb városának számít.

Moszkvát a legenda szerint I. György kijevi nagyfejedelem alapította, az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején pedig munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve,^[2] emellett többször volt a világ legdrágább városa.^[3] Világviszonylatban is óriásinak számító terei és utcái (melyek közül a leghíresebb a Vörös tér), hatalmas épületei (mint például a Kreml együttese, a Boldog Vazul- és a Megváltó Krisztus-székesegyház vagy a Hét nővér-felhőkarcolók) és rendkívül kiterjedt metróhálózatának állomásai világhírűek. A városkép nagyon sokszínű, ugyanis a cári és a szovjet idők monumentális emlékei mellett megtalálhatók a modern kor épületei is: Európa legmagasabb felhőkarcolói közül sok Moszkvában található.^[4][5]

Moszkva a világ legészakibb és leghidegebb megavárosa, amely önálló szövetségi alanyként működik. Oroszország és Kelet-Európa politikai, gazdasági, kulturális és tudományos központjaként Moszkvát világvárosnak tekintik, és a világ egyik legnagyobb városi gazdaságával rendelkezik. Emellett az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai célpont, valamint Európa egyik leglátogatottabb városa. Moszkvában él a második legtöbb milliárdos a világ városai közül (holtversenyben Hongkonggal), illetve Oroszországon belül rendelkezik a legmagasabb életszínvonallal.^[6]

A városban számos egyetem, kutatóintézet, templom, színház, múzeum és galéria található. A pénzügyi negyed felhőkarcolói mellett a város látképét meghatározzák a sztálini korszak híres „Hét nővére” felhőkarcolói, valamint az 540 méter magas Osztankino-torony, amely Európa legmagasabb építménye. Moszkva a Orosz Ortodox Egyház központja, amelynek pátriárkája a Danyilov-kolostorban székel. A Kreml és a Vörös tér, Moszkva ikonikus látványosságai, 1990 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján.^[7]

1. ↑ Оценка численности постоянного населения на 1 января 2025 г. и в среднем за 2024 г. и компоненты её изменения (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2025. március 14.
2. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) forbes nevű lábjegyzeteknek
3. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) draga nevű lábjegyzeteknek
4. ↑ Gergő, Kovács: Így született az orosz birodalom – Moszkva felemelkedésétől Rettegett Ivánig (magyar nyelven). Mandiner, 2022. május 23. (Hozzáférés: 2025. február 26.)
5. ↑ Moszkva és nevezetességei (magyar nyelven). utazom.com. (Hozzáférés: 2025. február 26.)
6. ↑ Russia's federal constituent entities | Federation Council of the Federal Assembly of the Russian Federation (angol nyelven). Federation Council of the Federal Assembly of the Russian Federation. [2024. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. február 26.)
7. ↑ Mancebo, Ivanka Garcia: History of Moscow - Past, present and future of the Russian city (angol nyelven). www.introducingmoscow.com. (Hozzáférés: 2025. február 26.)