Back Skype Afrikaans Skype ALS سكايب Arabic স্কাইপ Assamese Skype AST Skype Azerbaijani Skype Bashkir Skype Byelorussian Skype BE-X-OLD Skype Bulgarian

Skype

Skype
FejlesztőSkype Technologies
Microsoft
Legfrissebb stabil kiadás
  • 8.138.0.209 (stabil verzió, 2025. március 18., Microsoft Windows, Linux, macOS, Android)[1]
  • 8.138.1 (stabil verzió, 2025. március 19., iOS)[2]
Programozási nyelv
Operációs rendszerPlatformfüggetlen
Platform
KategóriaP2P/VoIP/azonnali üzenetküldés
LicencFreeware (néhány fizetős szolgáltatással)
A Skype weboldala

A Skype (ejtsd: szkájp, IPA: [skaɪp]) egy internetes telekommunikációs alkalmazás, amely számítógépek, táblagépek, mobil eszközök, az Xbox One konzol és az okosórák közötti videocsevegés és hanghívások biztosítására specializálódott. A Skype azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat is nyújt. A felhasználók szöveget, videót, hangüzenetet és képeket küldhetnek egymásnak, valamint videókonferencia-beszélgetésekben vehetnek részt.

2010 végére több mint 660 millió felhasználója volt világszerte, és a becslések szerint 2015 augusztusától kezdve több mint 300 millióan voltak aktívak havonta.[3] 2012 februárjában egyszerre 34 millió felhasználó volt online a Skype-on.[4]

Az először 2003-ban megjelent Skype-ot a svéd Niklas Zennström és a dán Janus Friis alkották meg Ahti Heinla, Priit Kasesalu és Jaan Tallinn, a Kazaa nevű zene-megosztó alkalmazás kiszolgáló oldalát (szerver) kifejlesztő észt programozók közreműködésével. 2005 szeptemberében az eBay 2,6 milliárd dollárért megvásárolta a Skype-ot.[5] 2009 szeptemberében a Silver Lake, az Andreessen Horowitz[6] és a Canada Pension Plan Investment Board (Kanadai Nyugdíjterv Beruházási Bizottsága) bejelentette, hogy a Skype 65% -át 1,9 milliárd dollár értékben vásárolja meg az eBay-től, amely a vállalkozásnak 2,92 milliárd dollár piaci értéket tulajdonított. A Microsoft 2011 májusában vásárolta meg a Skype-ot 8,5 milliárd dollárért. A Skype divízió székhelye Luxemburgban van, de a fejlesztési csapat legnagyobb része és a részleg összes alkalmazottjának 44%-a továbbra is Tallinnban és Tartuban található, Észtországban.[7][8][9][10]

A Skype felhasználói mikrofonos hanghívás, webkamerás videóhívás, vagy azonnali üzeneteken keresztül tudnak egymással kommunikálni. A Skype egy freemium üzleti modellt valósít meg. A Skype-on belüli hívások ingyenesek, azonban, ha valaki vezetékes- vagy mobiltelefonokat akar hívni az applikáción keresztül, (azaz a hagyományos telefonhálózatokat használja), hívásdíja a Skype Credit nevű felhasználói fiókrendszerben kerül felszámolásra. Néhány hálózati rendszergazda, tartva az erőforrások nem megfelelő felhasználásától, a túlzott adatforgalom-használattól és különféle biztonsági problémáktól,[11] letiltotta a Skype használatát a vállalati, kormányzati, otthoni és oktatási hálózatokon.[12]

A Skype eredetileg egy hibrid azonos hierarchia szintű végpontok közötti (peer-to-peer) és kliens-szerver rendszerrel működött.[13] 2012 májusa óta teljes egészében a Microsoft által fenntartott, úgynevezett szupercsomópontokon üzemel.[14] A globális megfigyelések 2013-as leleplezése során kiderült, hogy a Microsoft szabad hozzáférést biztosított a hírszerző ügynökségek számára a szupercsomópontokhoz és a Skype kommunikációs adataihoz.[15]

2016 és 2017 között a Microsoft átalakította Skype-ügyfélrendszerét; a peer-to-peer szolgáltatást egy központi Azure-szolgáltatásra cserélte, és módosította az alkalmazások felhasználói felületeit, melynek során a szöveges üzenetküldés előtérbe került a hanghívásokkal szemben. A Skype különböző változatai (Windows,[16] iOS,[17] Android,[18] Mac[19] és Linux[20]) jelentős, látható javításokat kaptak.

  1. ↑ What's New in Skype for Windows, Mac, Linux, and Web?, 2025. március 18.
  2. ↑ Skype 12+Talk. Chat. Collaborate.Skype Communications S.a.r.l . App Store Preview
  3. ↑ Global social media ranking 2019 (angol nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  4. ↑ 34 Million People Concurrently Online on Skype (amerikai angol nyelven). Skype Blogs, 2012. február 27. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  5. ↑ „EBay to buy Skype in $2.6bn deal”, 2005. szeptember 12. (Hozzáférés: 2019. december 5.) (brit angol nyelvű) 
  6. ↑ Canada Pension plan buys Skype stake | The Star (angol nyelven). thestar.com. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. ↑ Origo: A Microsoft megvásárolta a Skype-ot (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  8. ↑ Skype eelistab odavat Eesti tööjõudu (angol nyelven). Äripäev. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  9. ↑ Skype - The Big Blog - Tony Bates Weighs in on Microsoft's Acquisition of Skype. web.archive.org, 2011. október 15. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  10. ↑ „Microsoft buys phone firm Skype”, 2011. május 10. (Hozzáférés: 2019. december 5.) (brit angol nyelvű) 
  11. ↑ Paul, Ryan: More universities banning Skype (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2006. szeptember 24. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  12. ↑ Ban Skype (amerikai angol nyelven). Tehrani.com - Comm & Tech Blog. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  13. ↑ An interview with Jaan Tallinn, co-founder and author of Skype - Affairs Today. web.archive.org, 2014. december 7. [2014. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  14. ↑ Goodin, Dan: Skype replaces P2P supernodes with Linux boxes hosted by Microsoft (updated) (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2012. május 1. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  15. ↑ Greenwald, Glenn, Laura. „Microsoft handed the NSA access to encrypted messages”, The Guardian, 2013. július 12. (Hozzáférés: 2019. december 5.) (brit angol nyelvű) 
  16. ↑ Skype Preview evolves in the latest version of Windows 10 (amerikai angol nyelven). Skype Blogs, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  17. ↑ Introducing new ways to express yourself on Skype (amerikai angol nyelven). Skype Blogs, 2017. február 16. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  18. ↑ Thurrottfeed: Microsoft Issues First Skype Preview Build on Android (amerikai angol nyelven). Thurrott.com, 2017. február 16. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  19. ↑ Hello, desktops. Meet Skype Preview (amerikai angol nyelven). Skype Blogs, 2017. augusztus 17. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  20. ↑ The Skype Redesign Everyone Hates Is Now Available on Linux (amerikai angol nyelven). OMG! Ubuntu!, 2017. augusztus 30. (Hozzáférés: 2019. december 5.)

Rich TVX News Network Site

Rich TVX News Network Info

© MMXXIII Rich X Search. We shall prevail. All rights reserved. Rich X Search