Szeretet

A szeretet legismertebb jelképe a szív

A szeretet különböző érzelmeket, állapotokat, magatartásformát jelölhet a személyek közötti vonzalomtól („szeretem a páromat”), az étkezés öröméig („szeretem a májas hurkát”). Utalhat erős kötődést jelölő érzelemre, és személyes vonzódásra.[1] Erényt is mutathat, ami az emberi kedvességet, együttérzést és vonzódást tükrözi — „mások javára történő önzetlen, hűséges és jóindulatú törődést”.[2] Leírhat kegyelmes és könyörületes cselekedeteket más emberek, önmagunk vagy állatok iránt.[3] Szeretteink jóllétét gyakran fontosabbnak érezzük, mint a sajátunkét.

A szeretet másokkal való pozitív kapcsolatlétesítés és megismerkedés. Csak pozitív érzelem lehet (a szerelemmel ellentétben, ami csak alapvetően az, hisz rosszul elsülve depressziót okozhat). Tudnunk kell, hogyha valakit szerettünk, de elveszítettük, önös hiányérzetünk tesz szomorúvá. Az igazi szeretet, olyasfajta kötődés, ami attól függetlenül alakul ki, hogy valósággal megismerted az illetőt.

A személyek közötti vonzalom értelmezésében az ókori görög bölcseletnek megfelelően, hagyományosan öt formáját különböztetjük meg a szeretetnek: a rokoni vagy családi szeretetet (a görögben sztorgé), a baráti szeretetet (filia), a szexuális és a romantikus vágy tárgyát képező szeretetet (erósz), a vendéglátó szeretetét (xénia) és az önkiürítő vagy isteni szeretetet (agapé).[4][5] A modern írók további fajtáit különböztetik meg a romantikus szeretetnek. A nyugatitól eltérő kultúrák szintén leírják ezen állapotok variációit, vagy együttélését. A különböző értelmezések és jelentések sokszínűsége, az érzelmek összetettségével kombinálva a többi érzelemhez képest szokatlanul nehézzé teszi, hogy a szeretetet következetes meghatározásokkal írjuk le.

A szeretet, különböző formáiban jelentős közvetítő erőként lép fel, ami a személyek közötti kapcsolatokat teszi gördülékenyebbé. A központi pszichológiai szerepéhez hűen egyike a legnépszerűbb kreatív művészeti témáknak.[6] A szeretetet lehet a túlélési ösztön részeként is értelmezni, egy olyan funkcióként, amely összetartja az emberi lényeket külső fenyegetettség esetén, és segíti fajunk fennmaradásának folytonosságát.[7]

  1. Oxford Illustrated American Dictionary (1998) + Merriam-Webster Collegiate Dictionary (2000)
  2. Merriam Webster Dictionary
  3. Fromm, Erich; The Art of Loving, Harper Perennial (1956), Original English Version, ISBN 978-0-06-095828-2
  4. C.S. Lewis, The Four Loves, 1960.
  5. Kristeller, Paul Oskar. Renaissance Thought and the Arts: Collected Essays. Princeton University (1980). ISBN 0-691-02010-8 
  6. Article On Love. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)
  7. Helen Fisher. Miért szeretünk: a romantikus szeretet természete és kémiája. 2004.

© MMXXIII Rich X Search. We shall prevail. All rights reserved. Rich X Search