Tajvan (sziget)

Ez a szócikk Tajvanról mint szigetről szól. A területén működő államot a Kínai Köztársaság szócikk tárgyalja.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Tajvan (臺灣 / 台灣, pinjin: Táiwān)
Közigazgatás
Ország	Kínai Köztársaság
Székhely	Tajpej
Legnagyobb település	Tajpej
Népesség
Teljes népesség	23 894 394 fő (2022) 15 600 000 fő (1973)[1] 17 000 000 fő (1980)
Tajpej népessége	2 603 150 fő (2020)[2] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése	Csendes-óceán, 161 km-re a kontinentális Kína partjaitól[3]
Terület	35 980[4] km²
Rang	38.
Hosszúság	394 km
Szélesség	144 km
Tengerszint feletti magasság	3952 m
Legmagasabb pont	Jáde-hegy 3952 m[5]
Időzóna	UTC+8
Elhelyezkedése
Tajvan Pozíció Ázsia térképén
é. sz. 23° 46′ 00″, k. h. 121° 00′ 00″23.766667, 12123.766667°N 121.000000°EKoordináták: é. sz. 23° 46′ 00″, k. h. 121° 00′ 00″23.766667, 12123.766667°N 121.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajvan témájú médiaállományokat.

Tajvan (egyszerűsített kínai: 臺灣 / 台灣,^[6] pinjin: Táiwān, korábbi ismert nevén Formosa, a portugál Ilha Formosából, melynek jelentése „szép sziget”) egy 35 980 km² területű sziget Kelet-Ázsiában, a Csendes-óceánon, nem messze Kína partjaitól. A sziget 99%-ban a Kínai Köztársaság területét alkotja. A Tajvan elnevezést gyakran használják a Kínai Köztársaság megnevezésére is, főleg az állam ENSZ-ből való kizárása óta.^[7]

Az ázsiai kontinenstől a 161 kilométer széles Tajvani-szoros választja el a 394 kilométer hosszú és 144 kilométer széles szigetet.^[8] Tőle északkeletre a Japán-szigetek és a Kelet-kínai-tenger található, a Rjúkjú-szigetek legdélebbi tagja tőle közvetlenül keletre esik, délen pedig a Fülöp-szigetek határolja. A sziget a Ráktérítő vonalában fekszik, éghajlata trópusi, illetve szubtrópusi.

A szigetet 1895 és 1945 között a Japán Birodalom kormányozta, amelytől a szigetet a Kínai Köztársaság a második kínai–japán háború eredményeképp szerezte vissza. Négy évvel később a nacionalisták elvesztették a kontinentális Kína feletti uralmat a kínai polgárháborúban elszenvedett vereség miatt, és a szigetre vonultak vissza. Tajvanra az 1949-ben alakult kommunista Kínai Népköztársaság is igényt tart, mivel önmagát a Kínai Köztársaság utódállamának tartja.^[9] Japán a szigetet a Csing Birodalomtól szerezte, miután legyőzte azt az első kínai–japán háborúban. Az 1945-ös feltétel nélküli megadáskor Japán minden követeléséről lemondott a szigetet illetően,^[10] de azt nem kötötte ki, hogy pontosan melyik államnak adja át a Tajvan feletti rendelkezési jogot. Ez később egy komplex problémához vezetett Tajvan jogi és politikai státuszát illetően.

Tajvan gyors gazdasági növekedése a második világháborút követő évtizedekben erős gazdasági hatalommá tette, amely az ázsiai tigrisek sorába emelte.^[11] Ez a hatalmas növekedés „tajvani csoda” néven is ismert. A sziget technológiai ipara kulcsfontosságú szerepet játszik a világgazdaságban.^[12] A tajvani cégek gyártják a világ fogyasztói elektronikájának nagy részét, habár ezek többsége ma már a tajvani tulajdonú, kontinentális Kínában található gyárakban készül.^[13]

1. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 209, 25
2. ↑ https://www.stat.gov.tw/ct.asp?mp=4&xItem=47698&ctNode=549
3. ↑ Taiwan. Britannica Encyclopedia. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
4. ↑ Taiwan. WorldAtlas.com. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
5. ↑ Geography. 2009 Yearbook, Government Information Office. [2011. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
6. ↑ Tajvan több kínai névvel is rendelkezik (大灣; 台員; 大員; 台圓; 大圓; 台窩灣)
7. ↑ Country Profile: Taiwan. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
8. ↑ Outline. National Statistics, Republic of China (Taiwan). (Hozzáférés: 2011. január 23.)
9. ↑ The One-China Principle and the Taiwan Issue. Taiwan Affairs Office and the Information Office of the State Council of the People's Republic of China, 2000. február 21. [2006. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 2.)
10. ↑ FOCUS: Taiwan-Japan ties back on shaky ground as Taipei snubs Tokyo envoy. Kyodo News. (Hozzáférés: 2010. január 14.)^{[halott link]}
11. ↑ World Economic Outlook. International Monetary Fund, 2008. október 8. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
12. ↑ Einhorn, Bruce. „Why Taiwan Matters”, BusinessWeek, 2005. május 16. 
13. ↑ „Slideshow: Taiwan's Tech Clout”, BusinessWeek, 2005. május 16.. [2010. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. január 21.)