Visztula

Visztula
Közigazgatás
Országok Lengyelország
vízgyűjtő terület:  Fehéroroszország,  Ukrajna,  Szlovákia,  Csehország
Földrajzi adatok
Hossz1047 km
Forrásszint1106 m
Vízhozam1054 m³/s
Vízgyűjtő terület194 424 km²
ForrásBarania Góra (Beszkidek)
é. sz. 49° 36′ 15″, k. h. 19° 00′ 05″49.604100°N 19.001300°E
TorkolatBalti-tenger (Gdańsknál)
é. sz. 54° 21′ 51″, k. h. 18° 57′ 08″54.364100°N 18.952200°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Visztula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger
Fehér Wisełka
Goczałkowicei tározó
Wawel, Krakkó
Visztula Toruń közelében
Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán

A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. Hossza 1047 km. Forrása 1106 m magasan a Barania Góra hegy nyugati lejtőjén, a Sziléziai-Beszkidekben ered. (Két patakból folyik össze, a Fehér- és Fekete-Visztulából, ez utóbbi a hivatalos forrás.) Folyásiránya alapvetően északi. Közepes vízhozama (torkolatánál) 1054 m³/s, legnagyobb vízszintkülönbsége 10 m.

A 894 km hosszú szabályozott partja 93%-ban túlságosan szennyezett, és 7% (a Radomka és Świder között) III. osztályú víztisztaságú. Évente kb. 2,2 millió köbméter hordalékot szállít a Balti-tengerbe, ebben többek között naponta kb. 5000 tonna konyhasót a szénbányákból, nő a bakteriális szennyezés is.

Az ókorban a Visztulát ismerték és leírták a geográfusok. A folyó neve akkor Vistla és Vistula volt, legrégebbi alakját pedig *Wīstlā-ként lehet rekonstruálni. Korábban a nevét kelta, germán, illetve szláv eredetre próbálták visszavezetni, vagy a *weys „úszik” tőre.[1] Ma a nyelvtörténészek azt tartják, hogy nevét az indoeurópai népek korábbi népektől vették át.

  1. A név végső forrása feltehetőleg egy indogermán szó: *ueis-tla, amelyben a *ueis jelentése: (szét)folyik. (Különleges karakterek nincsenek a Windows karakterkészletében, ezért az u-karakter alá egy kicsi felső félkört kell képzelnünk, az a-karakter fölé pedig egy vízszintes vonalkát – az indogermán szó írásképét nyelvészek ismerhetik.) Van más szófejtés is, szintén indogermán szóra visszavezetve… (Forrás: Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 ISBN 963 05 1490 7, 698. oldal)

© MMXXIII Rich X Search. We shall prevail. All rights reserved. Rich X Search